Filmvetítés Topolyán // Madách Imre // Az ember tragédiája // Jankovics Marcell rendezésében

Madách Imre: Az ember tragédiája

Színes magyar animációs film, 160 perc, 2011
Rendező, forgatókönyvíró, tervező: Jankovics Marcell
Író: Madách Imre
Operatőr: Bacsó Zoltán
Zeneösszeállítás: Sáry László
Szinkronhangok: Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás, Bertalan Ágnes, Széles Tamás
Gyártó: Magyar Rajzfilm, Pannóniafilm

Miről szól?

Az ember tragédiája Madách Imre emblematikus színművének animációs adaptációja. Cselekménye a bibliai teremtéstörténetből indul ki, főhősei Ádám és Éva, az első emberpár. Miután Isten kiűzte őket a Paradicsomból, az alvó Ádámot álmában Lucifer, a bukott angyal végigvezeti az emberiség történelmén az ismeretlen, távoli jövőbe.

Miért különleges?

Jankovics Marcell filmje mindenekelőtt vizuális szinten ad sajátos értelmezést Madách művének. A történelem különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el.
Az egyiptomi síkművészet, a görög vázafestészet, a római kori mozaikképek, a bizánci ikonfestészet és kódexminiatúrák, az újkori európai rézmetszetek és a sokszorosított grafika (prágai és párizsi szín), a pop art (falanszter szín), vagy a 19. századi regényillusztrációk (londoni szín) mintájára készült részek bővelkednek a bravúros formai megoldásokban. A „készen kapott” művészeti stílusokat a rendező határtalan kreativitással varázsolja az animáció számára magától értetődővé.

Hogyan készült?

Jankovics Marcell közel harminc éven keresztül dolgozott a magyar drámairodalom legemblematikusabb darabjának rajzfilmre való átültetésén. A film forgatókönyvét Madách Imre színműve nyomán 1983-ban írta, gyártása 1988-ban kezdődött, amely a 90-es, kétezres évek filmgyártási recessziója idején csak szakaszosan tudott befejeződni (az egyes részek külön-külön, önálló rövidfilmként is napvilágot láttak), a teljes film végül csak 2011-re készült el. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az ember tragédiája Jankovics egész estés mozifilmjeinek egyik csúcs- és végpontja. Az animációs emberiségköltemény költői vizualitású, kultúr- és filozófiatörténeti ismeretterjesztő filmként az alkotó rendkívül gazdag, az animációs filmek tartalmi és formai kereteit feszegető enciklopédikus tudásáról ad tanúbizonyságot.

Egy emlékezetes jelenet

A 19. század derekán, Madách-korában játszódó, karneváli hangulatú londoni színben több mint egy évszázados időutazásra került sor egy korabeli, fából eszkábált „London Eye”-on. A korszakok és események ikonikus alakjai egymás sarkát taposva tolonganak a forgó óriáskerék lécein, amelyen Viktória korától a világháborúkon és az 1956-os forradalmon keresztül eljutunk a 21. század aktuálpolitikájáig.