A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Az újvidéki vérengzés napja / Újvidéki razzia napja / Dan novosadske racije / Novi Sad „Razzia” Day
Január 20–23.
1942 elején az előző év tavaszán Magyarországhoz csatolt Bácskában felerősödött a jugoszláv (szerb) partizánok tevékenysége. Az ún. Sajkásvidéken a magyar csendőrség katonai alakulatokkal együttműködve felszámolt egy partizáncsoportot. Az elszenvedett néhány fős veszteség megtorlásaként 1942. január 12. és 15. között a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérkari ezredes, Deák László ezredes és Zöldy Márton csendőrszázados vezette katonai és csendőri alakulatok razziát tartottak a rejtőzködő partizánok felkutatására. A razziát ezután az altábornagy és társai önhatalmú akciójaként kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára, majd Újvidék (Novi Sad) városára is. A vérengzés során január 20. és 23. között több ezer ártatlan, többségében szerb, illetve zsidó polgári személyt (köztük nőket, gyerekeket, öregeket) lőttek agyon a nyílt utcán vagy géppuskáztak a jeges Dunába Újvidéken, Zsablyán, Csúrogon, Mozsoron (Mošorin) és Óbecsén (Bečej). Az újvidéki razzia során (január 21–23.) a későbbi hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3 309 (3 340) zömében szerb polgári lakost gyilkoltak le, köztük 729 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket. A halottak között mintegy 700 zsidó származású ember is volt. Mai szerb történészek adatai alapján a vérengzésnek összesen 3 808 áldozata volt, ezek közül 2 578 szerb, 1 068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt. Az újvidéki események már a II. világháború idején felháborították a közvéleményt. A tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták, és 15 felelősnek tartott honvéd- és csendőrtiszt ellen bírósági eljárás indult. A fő felelősöket a háború után kiadták a volt Jugoszláviának, és Újvidéken népbírósági ítélettel háborús bűnösökként kivégezték őket. Bíróság elé állították és kivégezték Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnököt is, aki által 1943-ban elindult a bírósági eljárás az igazi felelősök ellen. Az újvidéki vérengzés Magyarországon és más országokban is a magyar megszállás alatti területeken a háború során elkövetett háborús bűnök jelképévé vált. A vajdasági magyar lakosság ellen elkövetett 1944–45-ös, jóval nagyobb véres megtorlás ugyanakkor nemzetközileg sokkal kevésbé ismert, bár legfontosabb tényeit a magyar kutatók már feltárták. A megtorlások magyar áldozatainak számát 25 000 és 40 000 közé teszik. (Wikipédia: Újvidéki vérengzés [1942]) (Lásd január 23., a vajdasági magyar holokauszt napja alatt is!)

A fasizmus áldozatainak (1941–1945) újvidéki emlékműve