A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Virtuális irodalomtörténet
Szerző(k): Bence Erika
Műfaj: Irodalomtörténet, irodalmi tanulmányok
Megjelenési adatok: Veszprém, 2015, Iskolakultúra
Virtuális irodalomtörténet Átjárás múlt és jelen között

Bence Erika tanulmánykötete behatóan elemzi a benne felmerülő irodalomtörténeti kérdéseket. Ami viszont magával ragadja az olvasót, hogy a kötet tanulmányainak témája mind a szakembert, mind a a laikus olvasót érdekelheti. Ugyanis izgalmas utat választott egy-egy új alkotás elemzéséhez.

A XIX. századi alkotások, a „lerágott csontok” új megközelítésben, új kutatási eredményekkel ismét újként tárulnak az olvasó elé. Katona József Bánk bán című drámájának elemzése során a tanulmányíró az I. felvonás első jelenetének szövegrészében előforduló Mic bán (illetve Mic bánné) mondája felől közelíti meg a művet. A közismert drámát sokan olvastuk, de sokunk figyelmét elkerülte ez a Katona által beiktatott, a cselekmény menetét látszólag jelentősen nem befolyásoló történet. Az alapos kutatás eredménye több oldalról közelíti meg a hetes ikrek történetét, és annak a történetben betöltött szerepét.

Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényével foglalkozó tanulmány alcíme, Ifjúságiregény-változat mint tévedés, rámutat arra a tényre, mely szintén nem közismert, hogy Kosztolányi átdolgozta regényét, és az író az eredeti megjelenése után hét évvel ifjúsági regényként is kiadta. Ebből a változatból a szerző Novák lányának történetét kiiktatta. A tanár és a diákja konfliktusa az, amely a tragédiát okozza. Az eredeti regény szimbólumai felől közelíti meg Bence Erika a művet, és közben a két változat eltéréseire, megoldásaira is utal. A mű titkos, sorok közötti olvasata is megjelenik, a vérfertőzés lehetősége, amely talán a modern kor szókimondóbb elemzéseinek és kutatóinak az olvasata. A szereplők részletes bemutatása, Liszner Vili és Novák szóbeli, majd fizikai konfliktusa, Hilda dacos lázadása, Csajkás Tibor lányszöktetése, Novák szabadulása a Rémtől remek és érdekes oldalról küzelíti meg a regény olvasatát. Az interdiszciplináris megközelítések (Lúdas Matyi és Aranysárkány) is felettébb kitágítják az olvasó gondolkodási aspektusait.

Szenteleky Kornél véleménye Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban írásáról feldobja a labdát az olvasónak, és a „teljesen értéktelen” (45.) vs. „sokra tartott” (47.) felől közelíti meg a műalkotás utóéletét (A Bácska-élmény változatai és motívumai Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban című novelláskötetében). A tanulmányíró oly módon építi fel elemzéseit, hogy újabb és régebbi kutatások állandó párhuzamban, ellentétben álljanak egymással, ezzel feszültséget teremtve, és érdeklődést keltve vezeti olvasóját kutatása útvonalán.

Irodalmi és közéleti referenciák cím alatt szerepelnek a fent említett tanulmányok. Az irodalom remek alkotásainak kérdésfeltevései, elemzései az olvasó horizontját tágítják, átjárást biztosítanak a múltból a mába és vissza.

A tanulmánykötet második részében a tanulmányokat A referenciális olvasás lehetőségei cím alá csoportosította a szerző. Ebben a fejezetben a vajdasági magyar irodalomban kalandozik a szerző. A Műfaj(típus)-konstruáló fogalmak a vajdasági magyar irodalomban bevezeti az olvasót a tanulmányok témáiba, és irodalomelméleti fogalmakat, szimbólumokat (a térség, a csatorna, a város, a határ) tárgyal, természetesen a vajdasági irodalmi alkotások révén, mintegy hangulatot keltve az elkövetkező alkotások referenciális ábrázolásához. A három vajdasági magyar regényíró (Darvas Gábor, Munk Artúr, Farkas Geiza) regényeinek elemzése során a párhuzamok révén az első világháborús regények sorába illeszti azokat a tanulmányíró, természetesen a megjelenítésbeni eltérésekkel egyetemben el is különíti őket egymástól. A további tanulmányokban Esti Kornél alteregóival találkozhatunk. Juhász Erzsébet, Lovas Ildikó multikulturalitást és többnyelvűséget, hazátlanságot kiáltó műveivel. Gion Nándor prózájában bibliai pretextusok, parabolák jelenlétét kutatja. Jung Károly, Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Kontra Ferenc műveinek elemzése Szenteleky Kornéltól Végel Lászlóig és azon is túl egy olyan teljességet nyújt az olvasónak, amelynek olvasása során a vajdasági magyar irodalom átfogó képe tárul elé. Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva verskötete a palimpszeszt eljárását folytatva verses irodalomtörténetet alkot. Bence Erika tanulmánykötetének második része szintén irodalomtörténeti összefoglalóként (virtuális!, a szerző által megformált, elgondolt) tárul elénk, a tárgyalt vajdasági alkotók művei érdekes, korszerű megközelítésben olvashatók újra a tanulmányszerző útmutatása révén.
Móra Regina