A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Két értékes falumonográfiával bővült kiadványaink sora
2019. február 11., 09:54
Lábadi Károlynak választott szülőföldje a Drávaszög, roppant gazdag tudósi életpályája során közel negyven kötetben dolgozta föl a táj néprajzát, történelmét és művelődéstörténetét. Munkássága nyomán a magyar tudományos élet páratlan értékű kötetekkel lett gazdagabb. Minden könyve kimeríthetetlen kincsesbányája az emlékekben és hagyományokban gazdag vidékünknek. Amellett, hogy különös figyelmet szentel a történeti szintézisnek, településtörténeti monográfiáiban mindenkor igyekezett a népélet mélységébe is leásni. Feldolgozta többek között Laskó, Kopács és Várdaróc múltját is. Ennek a sorozatnak újabb fejezeteként a szerző most Kőszeg–Kiskőszeg–Batina címmel egy újabb monográfia kéziratával jelentkezett. A Népek, kultúrák hegye alcímet viselő könyvének a Rómaiak, A népvándorlás és a honfoglalás, a Mohács előtt, a Törökvilág, az 1848–1849, a Boldog békeidők és a Három háború százada című történeti áttekintése után külön fejezetben mutatja be a település demográfiájának alakulását, gazdasági fejlődéstörténetét, művelődési életének jelentősebb eseményeit, egyházi-vallási életét és „szájhagyományozott” örökségét. Utolsó fejezetében, a Függelékben az elmúlt századok során a településről közölt fontosabb tanulmányok kaptak helyet, köztük Jung Ferenc Kis-Kőszeg (Batina) című monográfiája, Gönczy Béla A drávavölgyi vasúthálózat és Baranyay Lajos Batina című tanulmánya, valamint Rupp Jakab Kőszegh (Batina) a szentséges megváltóról címzett pálos társasház című írása.

Csúza

„Meggyőződésem, hogy a szülőfalum múltjával foglalkozó negyedik füzetet nem csupán a helyben lakók és a településtől az elmúlt évtizedekben elszakadt, több száz vagy ezer kilométerre élő csúzaiak olvashatják – a gazdag képanyag miatt lapozgathatják – érdeklődéssel és élvezettel, hanem azok is, akik még soha nem hallották e drávaszögi kisközség sokak szerint furcsa nevét.” Ez az állítás a tavaly tavasszal megjelent Csúzai füzetek IV.-ben olvasható, de mindez a négy füzet (nem teljes) anyagából összeállt Csúza könyvére is érvényes. Az előszóban az is olvasható, hogy a négy karcsú kiadványban szereplő írásokon kívül a Csúza könyve két olyant is tartalmaz, amelyek korábban keletkeztek, de nem kerültek be egyik füzetbe sem, illetve további kettőt, amelyek az utolsó füzet megjelenése után születtek. Az egyik írást pedig teljesen átdolgozták a szerkesztők és ki is egészítették, így ad teljesebb képet Csúza szőlészetéről és borászatáról.

Hogy e drávaszögi falu magyarságának a régebbi korokban és a közelmúltban zajlott köz- és művelődési, vallási, gazdasági meg sportéletének szinte a teljességét sikerült ábrázolni, hogy megismerheti belőle az olvasó a település iskolájának a történetét, a korábban nélkülözhetetlen mesteremberek tevékenységét, a földrajzi és dűlőnevek alkotta nyelvi kincsestárat, a Kossuth-kultusz 20. századi továbbélését, a két világháború tragikus áldozatainak egyéni sorsokat is felvillantó névsorát, az elsősorban Reppmann Dékány Zsuzsanna több évtizede tartó szenvedélyes kutató- és szervezőmunkájának köszönhető. Néhány hónapon belül mindkét könyv bemutatójára sort kerítenek a szerkesztők. 

(Új Magyar Képes Újság, 2019. február 7.)