A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Deli Andor: Sikeres volt az MNT-vel folytatott együttműködés
VMMI krónika
2018. szeptember 28.
A munka nagyon intenzív volt mindkét fél véleménye szerint. A megbeszélésen Deli Andor és Hajnal Jenő visszatekintett a kisebbségi akcióterv kialakítása során folytatott megbeszéléseikre, majd annak a bemutatására az Európai Parlamentben, de megemlítették az ösztöndíjas tanulmányutakon lévők csoportjainak ottani fogadását is. – Közelegnek az MNT-választások, és ennek kapcsán a fő üzenet az lehet, hogy büszke lehet a vajdasági magyar közösségünk arra, hogy egy ilyen kisebbségi önkormányzati intézménnyel rendelkezik, mert máshol ilyesmi nem adatott meg. Ha európai összehasonlításokban gondolkodunk, de megfigyelhetjük akár a Kárpát-medencei testvérközösségeink helyzetét is, akkor azt mondhatom, hogy kimagaslóan jó helyzetben vagyunk. Ugyanakkor nem szabad elkényelmesednünk, és arról szól majd a november 4-ei választás, hogy meg kell tartani az érdekképviseletnek legalább ezt a szintjét, a vajdasági magyar közösségnek pedig az MNT mögé kell állnia. Véleményem szerint ez lesz majd a választás tétje – jelentette ki Deli Andor.
Hajnal Jenő annak fontosságáról beszélt, hogy az MNT Brüsszelben és Strasbourgban is ismertethette álláspontját. – Köszönetemet kell kifejeznem Deli Andornak, hogy lehetőséget biztosított arra, hogy a vajdasági magyarság, a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a kulturális autonómiánk problémáiról két alkalommal is – három évvel ezelőtt Brüsszelben, két évvel ezelőtt pedig Strasbourgban – beszélni tudtam. A strasbourgi találkozónak egyébként külön érdekessége volt, hogy jelen volt Ana Brnabić, a jelenlegi kormányfő, akkori államigazgatási- és helyi önkormányzati miniszter. Az akcióterv megvalósításával kapcsolatban nagyon fontos kérdések kerültek szóba a meghallgatáson, másrészt pedig azért is fontos volt ez a találkozó, mert a kisebbségi kerettörvény ekkor kezdett a vita folyamán kibontakozni, és mára pedig már lezárhattuk ezt a történetet – mondta Hajnal Jenő.
Az MNT elnöke szerint az Európai Unióval való kapcsolattartás számukra azért is jelentős, mert a képviselő személyében közvetlen támaszhoz jutottak az Európai Parlamentben, de nemcsak Brüsszelben fontos ez a jelenlét, hanem itthon is, hiszen a törvények megalkotásánál az éves, Szerbiáról szóló jelentések is nagyon fontosak, sokat nyomnak a latban, ezen jelentésekbe pedig az MNT észrevételei is bekerülhetnek Deli Andor módosító indítványai révén. – A következő négy évben is fent kell tartani ezeket a kapcsolatokat és lehetőség szerint szorosabbá is kell fűzni őket. Az új Európai Parlament felállása után szeretnénk majd újabb kapcsolatokat is kialakítani, illetve a már meglévőket szorosabbá tenni. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy itt nálunk milyen nemzeti tanács fog megalakulni – mondta az MNT elnöke. A sajtótájékoztató után Deli Andor rövid interjút adott portálunknak.
Az Európai Parlamentből hogyan lehet segíteni az MNT munkáját?
– Amint említettem, számos együttműködési formát sikerült kidolgoznunk és természetesen állandó kapcsolatban vagyunk. Most például a szerb országjelentés kidolgozásának a folyamata az aktuális. Ennek most folynak a vitái szakbizottsági szinteken, de az év végéig a plenáris ülés napirendjére fog kerülni. A módosító javaslatok kidolgozásánál és egyéb esetekben is mindig megvitatjuk az MNT elnökével és csapatával, hogy mik azok a pontok, amelyek különösen fontosak, hogy bekerüljenek az Európai Parlament határozatába. Ez tehát éppen most van folyamatban.
Melyek ezek a pontok? Lehet-e már tudni?
– Igen. A módosítókat már beadtuk és itt fel kellett sorolni azokat az eredményeket, amelyeket az MNT a minisztériummal együttműködve közösen elért. Szó volt magáról a nemzeti tanácsi törvény módosításáról, annak elfogadásáról, ami kimagasló eredmény. Azonban azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy az unióban sajnos az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését nem kezelik kiemelt fontossággal. Újból és újból meg kell erősíteni ezen pontjait a határozatoknak. Ilyenek például a tájékoztatásra, az anyanyelvhasználatra vagy a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó kérdések, az adminisztráció az igazságügy tekintetében… Ezek voltak azok a pontok, amelyekkel kapcsolatban most is módosító indítványokat adtam be a szerb országjelentés tervezete kapcsán. Ezeket a kérdéseket a jelentés készítői nem tartják olyan fontosnak, mint amennyire mi fontosnak tekintjük. Jó, hogy helyben tudunk reagálni az MNT hathatós támogatásával.
A Magyar Kormány számtalan alkalommal hangsúlyozta, hogy a magyar és szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak. Mégis vannak problémás kérdések. Egyes vélemények szerint Szerbia uniós csatlakozási folyamatát kihasználva kellene ezek megoldását kikényszeríteni, más vélemények szerint inkább baráti megbeszélések során kell a vitás kérdéseket rendezni. Ön hogyan látja, melyik a jobb út?
– Azt gondolom, hogy az ügyes kombinálásban rejlik a megoldás kulcsa. Ugyanis az egyik uniós alapkritérium, és ezt nemcsak Magyarország követeli, hanem általános elvárás Szerbia irányába, hogy a jogállamiság és a kisebbségi-, illetve emberi jogok vonatkozásában valóban európai szintet biztosítson az ország. A kisebbségi jogok megvalósításában a kétoldalú megbeszélések lehetnek a kulcsa. Az eddigi négyéves tapasztalatom is azt mutatja, hogy uniós szinten nem az Európai Parlament a megfelelő fórum ezen kérdések feszegetésére. A nyílt és őszinte, tabuk nélküli párbeszéd az, amely hathatós és tényleges megoldásokat tud szülni. Ezért tehát a bilaterális együttműködés elengedhetetlen, hogyha vitás kérdésekről van szó. Hála Istennek, a két ország között olyan szintű az együttműködés és a bizalom, amely eddig példanélküli, és hasonlóval sem Szerbia, sem Magyarország nem rendelkezik más viszonylatokban. Ez egy olyan időszak, amit ki kell használni, és én azt hiszem, ki is használ a vajdasági magyar politikum annak érdekében, hogy tartós eredményeket érjenek el, illetve hogy a jelenlévő hibákat és hiányosságokat kiküszöböljék. – Németh Ernő (Vajdaság MA, 2018. szeptember 28.)