A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Mi számunkra a boldogság?
VMMI krónika
2018. szeptember 29.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulata pénteken mutatta be a Lila ákác című előadást, amelyet Szép Ernő műve alapján Sebestyén Aba rendezett

Sebestyén Aba, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze és a Yorick Stúdió vezetője, az elmúlt években sokfelé rendezett, 2015-ben Szabadkán is. Ekkor a Népszínház Magyar Társulatának Bolondok tánca című előadását rendezte Lev Birinszkij műve nyomán. Az előadás nagy siker lett, több fesztiválon szerepelt és elismeréseket kapott. Sebestyén Aba idén visszatért, és ezúttal Szép Ernő műve alapján a Lila ákác című előadást állította színpadra. Az előadás bemutatója pénteken volt, az első repríze ma, azaz szombaton lesz, azt követően pedig a közönség október 23-án tekintheti meg ismét.
Mire kérdez rá az előadás?
– Egy alapvető, fontos kérdésre, hogy mi számunkra a boldogság és mit jelent ez nekünk manapság. Egy örökzöld történetről van szó, amelyben Csacsinszky Pál kétségbeesetten keresi a boldogságot, közben észre sem veszi, hogy a szerelme, Tóth Manci által megleli. Az előadásban persze más témákat is feszegetünk, például az érvényesülés, a boldogulás lehetőségeit, feltesszük a menni vagy maradni kérdést, hogy akkor döntünk-e jobban, ha elhagyjuk a hazánkat és máshol keressük a boldogságot, vagy ha mégsem. A felnőtté válásról is szól ez az előadás, valamint a hazugságainkról, amikor másokat és önmagunkat is ámítunk. Szól továbbá a szerelemről, annak törékenységéről, és még sok mindenről, ami, bízom benne, hogy foglalkoztatja a közönséget is. Gyönyörű a szöveg nyelvezete, Brestyánszki Boros Rozália dolgozott rajta, megpróbáltunk úgymond szikárabb szövegváltozattal játszani, de úgy, hogy közben megtartsuk nyelvezetének a szépségét, bájos humorát, és az időnkénti kíméletlen kérdésfeltevéseit is.
Manapság sok szó esik arról, hogy a mai világunkra jellemző az emberek közti elhidegülés. Erre is felhívja a figyelmet az előadás?
– Ez így van, ezért is tartjuk fontosnak feltenni a kérdést, hogy mi jelenti számunkra a boldogságot. Vajon az, amikor megfogom a gyermekem kezét, vagy az, hogy minél több pénzt keressek. Őszinte, tiszta tekintetet látni, vagy az érdekeiket hajhászók szemébe nézni. Az előadás felteszi a kérdéseket és ki-ki magának eldöntheti, hogy számára mi a jobb.
Milyen az előadás zenei világa?
– Korabeli hangzást, dallamokat használtunk, de Kucsera Géza eredeti zenét is szerzett hozzá. A bevezetője, az intrója, egy vadonatúj dal, amit Szép Ernő szövegére komponált Kucsera Géza.
A Bolondok tánca nagy sikert ért el szakmai berkekben és a közönségnél egyaránt. Milyen volt ismét együtt dolgozni a társulattal?
– Nagyon jó. Most nem kellett a nulláról kezdeni, hiszen az ismerkedésen és egy tartalmas együttműködésen már túl vagyunk. Nagy kíváncsisággal, reménnyel és bizalommal jöttem újra, hiszen a sikere kötelez, engem és a társulatot is, hogy hátha sikerül egy újabb, még erőteljesebb előadást létrehozni.
Hogyan esett a választás Szép Ernő művére?
– Gyarmati Kata művészeti vezető már a Bolondok tánca után mondta, hogy számít rám a közeljövőben. Megígértem, hogy visszajövök. Közösen kerestünk szöveget. Több mű is szóba került, de végül abban állapodtunk meg, hogy most, ma, itt Szabadkán a Lila ákácra van szükség, több szempontból is.
Szempont volt-e az is, hogy magyar szerzőről van szó?
– Természetesen. Eddigi rendezői pályám során, többségében magyar, főleg kortárs szerzők darabjait vittem színre. Ezzel a korral is foglalkoztam már, hiszen Barta Lajos Szerelem című darabját is rendeztem, amely szintén ezt az időszakot idézi meg. Érdekel ez a világ. Szép Ernő a magyar drámairodalomban úttörő ezzel a művével. Egyáltalán a drámai munkásságával, hiszen a groteszk, az abszurd korai jelei fedezhetők fel a műveiben. – Lukács Melinda (Magyar Szó, 2018. szeptember 29.)