A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
VM4K: Első ízben vehetnek részt az EP választásokon a Vajdaságban élő magyar állampolgárok
VMMI krónika
2018. november 16.
Beleszólhatnak, hogy ki tárgyaljon és milyen feltételeket szabjon Szerbia
csatlakozásával kapcsolatban, véli a Nézőpont elemzője

A liberálisok és a kereszténydemokraták csatája lesz jövő tavaszra az európai parlamenti választás – véli dr. Mráz Ágoston Sámuel egyetemi adjunktus, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója. A szabadkai VM4Köz.Klub Európa és mi c. sorozatának vendégeként a választási esélyeket elemezte. Ki is fog dönteni Európa jövőjéről? – tette fel a kérdést dr. Mráz Ágoston Sámuel. 2019. május 26-án lesz az európai parlamenti választás, amelyen a Vajdaságban élő magyar állampolgárok is szavazhatnak, függetlenül attól, hogy nem Magyarországon van a lakcímük. Idén április 8-án, a magyar országgyűlési választásokkor 36 ezren szavaztak, s ha május 26-án is ennyi ember elmegy szavazni, akkor a magyar szavazatok 1 százalékának a sorsáról is döntethetnek Vajdaságban, véli az elemző.
A választások tétje az, hogy milyen jövője lesz Európának. Az Unió intézményeinek a felépítése eléggé furcsa. A legfontosabb intézmény az Európa Tanács (ET). Ezt az államfők és kormányfők alkotják. Jelenleg 28-an vannak, a Brexit után, május 26-ára 27-en maradnak. Általában kéthavonta ülnek össze, s megvitatják a legfontosabb kérdéseket. A testület elnöke Donald Tusk liberális politikus, volt lengyel miniszterelnök. Ő vezeti 2019 végéig a tanácsot. Orbán Viktor is tagja a tanácsnak, s az elkövetkező hat hónapban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök támadásainak lesz kitéve, jósolja a Nézőpont vezérigazgatója. A vajdasági magyar állampolgárok is csak közvetetten szavazhatnak a ET összetételéről. Ha április 8-án részt vettek a magyar parlamenti választásokon és szavaztak, s Orbán Viktor győzelméhez hozzájárultak, akkor befolyásolták az ET összetételét.
Május 26-án az Európai Parlamentről fogunk szavazni, 751 tagja van, Nagy-Britannia kiválása után 705 tagja marad. Igen jól fizetik őket, csak a hasznuk és a befektette pénz aránytalan, mert a parlament nem tölti be a feladatát, véli Mráz Ágoston Sámuel. Ott csak vita folyik, a törvényhozásban is van ugyan szerepük a képviselőknek, de törvényt nem kezdeményezhetnek, csak az Európai Bizottságnak (EB), a harmadik fontos szereplőnek a javaslatairól tudnak vitatkozni.
Az EB-t Jean-Claude Juncker vezeti, aki botrányairól, „isiászáról” híresült el az utóbbi időben. Az ő vezetése alatt válik ki Nagy-Britannia az EU-ból, s ezt Juncker saját érdemének tekinti, de a migrációs válságot is teljesen félre kezeli, hisz nyilatkozataival a tagállamok közti ellentétet szítja, mondja az elemző. Hazájából korrupciógyanú miatt üldözték el. Multicégek számára ugyanis lehetővé tette, hogy az EU területén megtermelt profitjuk után Luxemburgban adózzanak 1 százalékos kulccsal, így megkárosítva a többi tagállamot. Az EU negyedik fontos tényezője az Európai Központi Bank, az euró övezet számára meghatározzák a jegybanki alapkamatot, azt, hogy hogyan lehet hitelhez jutni... Ez azonban Magyarországot nem érinti, mivel még mindig a forint a hivatalos fizetőeszköz.
Az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökéről is 2019. nyarán-őszén döntenek. Az, hogy milyen döntés születik, azt az ET és az EP összetétele fogja eldönteni, az EP összetételét pedig önök is meg fogják határozni – többek között. 400 millió választópolgár van, ennek 40 százaléka szavaz leginkább, azaz 160 millió szavazatra lehet számítani. Ez a 160 millió ember fogja eldönteni, hogy milyen lesz ez EU elkövetkező 5 éve. És ez Szerbia számára is nagyon fontos 5 év lesz, hisz ekkor alakítják majd ki Szerbia felvételének feltételrendszerét, figyelmeztet Mráz Ágoston Sámuel. Vannak olyanok, akik ezt megpróbálják megakadályozni, például Macron elnök, akinek elege van Közép-Európából, amely ragaszkodik a kereszténységhez. Tehát, amikor az EP képviselőire szavaznak, s eldöntik, hogy milyen legyen a következő EU-s vezetés, akkor arról is döntenek, hogy ki tárgyaljon és milyen feltételeket tudjon meghatározni Szerbia irányába a csatlakozást illetően, mutat rá az elemző. Magyarország számára ugyanakkor azért fontos ez, hogy az új vezetés hogyan viszonyul majd a kereszténydemokráciához. Fontos lesz az is, hogy milyen szempontok alapján osztják majd szét az európai pénzeket. Például tervben van, hogy a migránsokat befogadó országoknak több pénzt akarnak adni. Magyarországnak pedig az lenne a fontos, hogy azokat az országokat támogassák inkább, amelyek megvédik a határaikat.
Dr. Mráz Ágoston Sámuel a legfrissebb felmérésekről is beszélt. Az EP-választásokon a közvélemény kutatási felmérések szerint a szocialisták és demokraták 7 százalékot fognak veszíteni, hozzájuk hasonlóan a zöldek is veszítenek legalább 3 százalékot. A liberálisok Macronnak köszönhetően növekedhetnek 4 százalékkal. Az Európai Néppártnak is csökkenhet az ereje, körülbelül 27 százalék lehet, ami 3 százalékpontos visszaesést jelent. A nagy-nagy kérdése a következő EP-nek, hogy a nagy koalíció, a baloldal és jobboldal nagykoalíciója elegendő lesz-e ahhoz, hogy az EP többségét kitegyék. Most 54 százalékot alkotnak. A választások után várhatóan nem érik el az 50 százalékot, így vagy a liberálisokkal, vagy a konzervatív pártokkal is koalícióra kell majd lépniük, ami új lehetőséget jelent Európában. Becslések szerint a magyar kormánypártoknak a határon túlról érkező megerősítéssel is csak 16–18 mandátuma lehet a 705 fős parlamentben, ami szimbolikus jelentőségű. Az Európa Tanácsnak van a legfontosabb szerepe az EU irányításában. Itt vannak az államfők és kormányfők, ahol az úgynevezett kettős többség elve alapján döntenek. A 28 tagállamból 15 egyetértésére van szükség egy döntés meghozatalához, de annak a 15 tagállamnak az EU népességének 65 százalékát kell képviselnie. Itt döntenek majd Juncker utódjáról is. A tanács jelöli majd a bizottság elnökét, s a parlament dönt majd. Az lehet tehát sikeres az EU-ban, akinek vannak szövetségesei, magyarázta Mráz Ágoston Sámuel.
Orbán Viktornak 2010 után az ország rendbetétele volt a legfőbb feladata, külpolitikai szövetségek keresésére nem jutott energiája. Ez kezdődött el 2014 után. Amit Magyarország elérhet ebben a helyzetben, hogy egy blokkoló kisebbséget megszervez. Tehát szükség lenne 13 tagállamra, hogy megakadályozhassanak bizonyos döntések elfogadását, ami ellentétes az érdekeikkel. Ez ennek a stratégiának a lényege, ezt a blokkoló kisebbséget kell megszervezni. Ez a magyar politika realitása. Bizakodásra ad okot, hogy 2014 óta sikerült komoly együttműködéseket kiépíteni, például a V4-ekkel.
A tét nagy, van vesztenivaló! Van azonban vesztenivalója a liberális elitnek is. Egyik taktikájuk, hogy azt mondják, „úgy teszünk, mintha”… Magyarán úgy tesznek, mintha elleneznék a migrációt. Ez történt Hollandiában, ahol a választások előtt pár nappal a migráció megfékezését ígérték, a választások után azonban nem tettek semmit. A másik trükk, hogy másról beszélnek, elterelik a közvélemény figyelmét. Az egyik próbálkozás, az óraátállítás körüli mizéria, hogy meg kell szüntetni azt, vagy sem. Dr. Mráz Ágoston Sámuel szerint ez is csak figyelem elterelés. A harmadik, legaljasabb módszer a lejáratás, botránykeltés. A hiteles vezetők népszerűségét próbálják ezzel csökkenteni. Az egyik célpont Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki ellen sorozatosak a kampányok a nemzetközi liberális sajtóban. Aki ismeri Orbánt, az tudja, hogy nem szokott pofont hazavinni, ha kap egyet, azt vissza is adja. Ha a választások után a blokkoló kisebbség meg tudja akadályozni, hogy a liberálisok saját emberüket tudják a kulcspozícióba juttatni, akkor Magyarország elégtételt vett az eddigi támadásokért. Ehhez kell a Vajdaságban élő magyar állampolgárok szavazata is jövő év május 26-án – üzente a szabadkai VM4Köz.Klub vendége dr. Mráz Ágoston Sámuel. – Németh Ernő (Vajdaság MA, 2018. november 16.)