A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Mi is beleszólhatunk Európa sorsába
VMMI krónika
2018. november 17.
Mráz Ágoston Sámuel előadása a soron következő európai
parlamenti választásokról

Csütörtökön este Szabadkán a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban az Európa és mi sorozat keretében dr. Mráz Ágoston Sámuel egyetemi adjunktus, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója Az Európai Unió vezetése 2019 májusáig és utána címmel tartott előadást. A neves politikai elemző a jövő év májusában esedékes európai parlamenti választásokat, a választáson induló pártok esélyeit, és a választások várható következményeit vázolta fel. – Ki is fog dönteni Európa jövőjéről? Mert azt mindenki látja, érzi, hogy az elkövetkező választásnak Európa jövője a tét. Ez a választás 2019. május 26-án lesz. Ezt a dátumot jól véssék be a naptárukba, mert az aktuális magyar törvények szerint, ha önök magyar állampolgárok, akkor szavazhatnak, függetlenül attól, hogy hol van a lakcímük. Úgy gondolom, hogy egy teljesen természetes állapot alakult ki ezzel – mondta bevezetőjében Mráz Ágoston Sámuel és rámutatott arra, hogy az április 8-ai magyar országgyűlési választásokon harminchat ezer vajdasági magyar kettős állampolgár szavazott. Ha ismét ennyien vesznek részt a májusi választásokon, az akár a magyar szavazatok egy százalékának sorsát is eldöntheti.
Ezután az elemző röviden bemutatta az Európai Unió három legfőbb döntéshozó szervét. Az első az Európai Tanács, amit a tagállamok állam- és kormányfői alkotnak. A tanács jelenlegi elnöke a lengyel Donald Tusk. Ennek a testületnek az összetételébe az uniós állampolgárok csak közvetetten szólnak bele, amikor a tagállamok parlamenti választásain befolyásolják ki legyen a kormányfő, így aztán azt is, hogy ki képviselje a Tanácsban országukat. A másik fontos testület az Európai Bizottság, amelynek jelenleg a luxemburgi Jean-Claude Juncker az elnöke. Az uniós választásokon az Európai Parlament összetételét határozzák meg az európai választópolgárok.
Mráz Ágoston elmondta, hogy május 26-án mintegy négyszázmillió választópolgár szavazhat, ebből várhatóan, mintegy negyven százalék, azaz körülbelül százhatvan millió választópolgár járul majd az urnák elé. Az elemző a legfrissebb európai közvélemény-kutatások alapján felvázolta a választások várható eredményeit. – A szocialisták, jelenleg úgy látjuk, hogy hét százalékot fognak veszíteni az európai parlamenti szerepükből. Ugyanígy a zöldek, ez az új baloldali tömörülés, is három százalékot fog veszíteni. Viszont a liberálisok, az Emmanuel Macron francia elnökkel alakított szövetség, akár négy százalékkal is növelhetik mandátumaik számát. Az Európai Néppárt befolyása szintén csökkenni fog. Most huszonkilenc százalékát adja a képviselőknek, a következő parlamentben ez kevesebb lesz, nagyjából huszonhét százalék. Tehát a trend az, hogy a nagy pártok, a szocialisták és a néppárt befolyása csökkenni fog, azok a pártok viszont, amelyek kritizálják a jelenlegi európai vezetést, azok erősödhetnek. A következő parlament nagy-nagy kérdése lesz az, hogy a baloldal és a jobboldal jelenlegi nagykoalíciója elegendő lesz-e ahhoz, hogy az európai parlament többségét kitegye – vázolta a kilátásokat Mráz Ágoston. Az elemző kiemelte, hogy ha az Európai Néppárthoz tartózó Fidesz növelni tudja mandátumai számát egy olyan választáson, amelyen a néppárt befolyása csökkenni fog, akkor győztesen kerülhet ki, és megnövekedhet politikai súlya a pártcsaládon belül.
Az előadáson az is szóba került, hogy a választások kimenetele, az európai uniós tagságra törekvő Szerbia számára sem lehet közömbös. – A májusi választás dönt majd arról, hogy az elkövetkező öt évben kik fogják képviselni az Európai Uniót, amikor Szerbia csatlakozási feltételrendszerét kialakítják – figyelmeztetett Mráz Ágoston és hozzátette, hogy a liberális politikusok, élükön Macron elnökkel nem szeretnék, ha Szerbia csatlakozna a közösséghez, mert a jelenlegi közép-európai országok újabb szövetségessel bővülnének az Unión belül.
Az előadás végén Mráz Ágoston Sámuel kitért Manfred Weber személyére is, akit nemrégiben megválasztották az Európai Népárt jelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az elemző úgy látja, hogy bár Manfred Weber megszavazta a Magyarország ellen irányuló Sargentini-jelentést, a pártcsaládban uralkodó ellentéteket figyelembe véve, észszerű és helyes döntés született. Az előadás után Mráz Ágoston Sámuel a közönségből érkezett kérdésekre is válaszolt, és olyan témák merültek fel, mint a közös európai hadsereg, Magyarország keleti nyitás politikája, vagy éppen az Unión belül tapasztalható keleti és nyugati országok közötti ellentétek. (pasz) (Magyar Szó, 2018. november 17.)