A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
A NATO megérti Szerbia politikáját és tiszteletben tartja a nép döntését
VMMI krónika
2018. május 14.
 Tiszteletben tartjuk Szerbia döntését, hogy nem akar a NATO tagja lenni, mert megértjük, hogy ez a polgárok akarata, s rendkívül értékeljük, hogy Szerbia együttműködik velünk a biztonsági kérdésekben, jelentette ki a Szabad Európa Rádiónak Paolo Alli, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke, aki a múlt héten Szerbiában járt. „Nem szükséges, hogy Szerbia ebben a pillanatban csatlakozzon a NATO-hoz. Lehet, hogy a jövőben sor kerül rá, de ez Szerbia polgáraitól függ, nem a NATO-tól, amely mindig fogadja a tagsági kérelmeket, ahogy más, régióbeli országok esetében is történt” – mondta Alli. Elmondása szerint Szerbia nagyon fontos játékos a Nyugat-Balkán biztonságát illetően, de Európában van más olyan ország is, amely katonai semlegessége miatt nem tagja a NATO-nak, mint Finnország, Ausztria, Svédország, Svájc, mégis együttműködik velük. Hozzátette, a NATO-nak nem probléma, ha Szerbia katonailag semleges marad, s hangsúlyozta, az ország nagyon fontos a szövetség számára, mert stabil államról van szó a régió többi államához viszonyítva. A koszovói probléma kapcsán elmondta, a probléma megoldásának legjobb módja mindig politikai. Koszovónak biztonság és stabilitás kell, s a NATO és a Kfor részei ennek a stabilitásnak, védik a koszovói és a szerb közösség tagjait, közölte, s aláhúzta, a Kfor Koszovón marad, amíg szükséges. A NATO-bombázásokról szólva elmondta, megérti, hogy az 1999-es események bevésődtek a szerbiai polgárok emlékezetébe, s „valószínűleg ez a legjelentősebb oka annak, hogy a közvélemény az ország NATO-csatlakozása ellen van”. Hozzátette, azóta sok minden megváltozott, a világ és a NATO is. Szerbia és Oroszország katonai együttműködéséről beszélve leszögezte, Szerbia szabadon részt vehet Oroszországgal vagy bármelyik másik országgal közös katonai gyakorlatokban. „Fontos, hogy Szerbia jó viszonyt ápol Oroszországgal, de a Nyugattal is” – húzta alá, s hozzátette, Szerbia az árucsere 70 százalékát az Európai Unióval valósítja meg, 20 százalékát a nyugat-balkáni országokkal, 10 százalékát pedig a többivel, tehát mindössze néhány százalékos a Szerbia és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom. (Vajdaság MA, 2018. május 14.)