A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
A magyarok újra elhiszik, hogy többre képesek
VMMI krónika
2018. május 29.
 A magyarok ma már újra elhiszik, hogy többre képesek, mintsem hogy ügyesen lavírozzanak és alkalmazkodjanak; Magyarország ma már nem csak mer gondolkodni, hanem időnként mer magyarul gondolkodni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén. A kormányfő hozzátette: ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetéstámogatási rendszeren, a külpolitikán, a határvédelmen vagy a migrációs politikán is. A saját logikánkat követjük, ehhez jó adottságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyelvünk és egyedülálló az észjárásunk – jelezte. Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: politikusként ebben látja az innováció lényegét. Kiemelte: a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadarnak köszönhetően Magyarország gyorsan a távközlés élvonalába került. Ez az Ericsson alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911-ben az első külföldi beruházó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt – idézte fel Orbán Viktor. A magyaroknak ez történelmi pillanat volt, több mint 100 éve stratégiai szövetséget kötöttek a svédekkel, akkor talán egy lépéssel a világ előtt járva – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ugyanilyen lépéselőnyt szeretnének kialakítani most, amikor forradalmi átalakuláson megy keresztül az egész világ, és a telekommunikációs szektor.
Orbán Viktor biztató jelnek nevezte, hogy a magyar gazdasági fejlődés közel negyedét az elmúlt években a digitális gazdaság adta. Ez a szektor már most stratégiai jelentőségű – folytatta, hozzátéve: kellene még néhány ezer exportképes kkv, és mintegy tízezer fiatal mérnök és informatikus is. Hangsúlyozta, hogy ezért támogatták és támogatják az ágazat növekedését: 2010–2014 között több mint 1100 cég fejlődését segítették, 2014–2021 között pedig minden eddiginél többet, közel 130 milliárd forintot fognak fordítani a telekommunikáció fejlesztésére, több mint 8 ezer céget elérve. Eddig 11 ágazati szereplővel kötött stratégiai megállapodást a kormány, ezt a munkát folytatják – közölte. Már új gazdaság-filozófiai irányzatként beszélnek a „dataizmusról", az információáramlásról és a technológiáról, amely új korszakot nyitott a 21. századi emberiség történetében. „Magyarország vezetőinek nem csak a politikában, de a gazdaságban, a tudományban, a szellemi életben is meg kell érteniük, hogy aki helyt akar állni a jövőért folytatott küzdelmekben, meg kell tanulnia a hajózást a globális adatfolyamok, az információáramlás óceánján" – mutatott rá a miniszterelnök.
A magyar kormány a gazdaságpolitikában emellett a jövő mellett kötelezte el magát: hódítói és nyertesei akarnak lenni az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál. Azért hozták létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a magyarok is ott lehessenek a jövőt felfedező és meghódító nemzetek között. Kijelentette: megértették, hogy a jövőben azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek felkészítik munkavállalókat és vállalataikat az új technológiák alkalmazására. Rámutatott arra is, hogy a rendszerváltozáskor az Ericsson nem összeszerelő üzemet, alkatrészgyárat hozott létre Magyarországon, hanem azonnal szoftverfejlesztő-központot alapított. Villámgyorsan felismerték, hogy a magyar szellem igazi európai minőséget képvisel, már 1992-ben a BME-vel laboratóriumot létesítettek a nagysebességű hálózatok kutatására – idézte fel a miniszterelnök. Az Ericsson korábbi elnökének válasza szerint az Ericsson oda költözik, ahol a tudás lakik – Magyarország mindig is a tudás otthona volt – húzta alá Orbán Viktor.
A kormányfő azt mondta: büszkék arra, hogy a Duna-parton a Műegyetem és az ELTE közvetlen szomszédságában kapott helyet az Ericsson egyik legnagyobb k+f központja, Magyarország egyik legkorszerűbb és egyik legnagyobb szerverterme, és az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson garázs is. Közölte: vezérigazgatóval folytatott tárgyalásaik szerint négy dologgal tehetik sikeressé a stratégiai szövetségüket, ezekkel lépéselőnyre tehetnek szert a globális versenyben. Ezek együtt Európa kevés országában vannak meg: a kiváló szakemberek, nagy tudásbázison alapuló modern oktatás, a k+f kormányzati szintű támogatása és az ágazat iránt elkötelezett költségvetési politika – összegezte Orbán Viktor.

Ericsson-elnök: a magyar mérnökök munkája elismerésre méltó

Az Ericsson elismeri a magyar kutatók és mérnökök tehetségét, a magyarországi kutatási és fejlesztési egység folyamatos bővülése az ő munkájuknak köszönhető – mondta Börje Ekholm, az Ericsson Group elnök-vezérigazgatója az Ericsson Magyarország újonnan épült budapesti székháza és fejlesztési központja, az Ericsson Ház megnyitó ünnepségén Budapesten, kedden. Börje Ekholm kiemelte, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kedden aláírt szándéknyilatkozatuk az oktatás, a kutatás és az innováció területén folytatott együttműködés kiterjesztésére – jól mutatja elkötelezettségüket az ország iránt. A világon 2023-ra 30 milliárd olyan eszköz lesz, amely hozzáféréssel rendelkezik valamilyen mobilhálózathoz, s ugyanekkorra ebből több mint egymilliárd 5G-s előfizetés lesz – mutatott rá Börje Ekholm. Az új, ötödik generációs technológia, egy jobb felhasználói élményt nyújtva, át fogja alakítja a munka és a szórakozás világát – tette hozzá. Börje Ekholm úgy fogalmazott, az új Ericsson Ház fontos szerepet játszik az 5G hálózat „valóra váltásában". Az adatokkal kapcsolatos globális igény 18 havonta megduplázódik – hangsúlyozta a csoport elnök-vezérigazgatója utalva arra, hogy a megnövekedett keresletet csakis az 5G mobil hálózat kiépülésével lehet majd kiszolgálni. A magyarországi tervekről az elnök-vezérigazgató elmondta, szeptemberben újabb okos megoldásokkal bővítik az új irodaházat, jövőre pedig ötven ember felvételét tervezik az analitikai részleg bővítésére.
Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója arról beszélt, hogy a beruházást négy és fél éve kezdték tervezni, az irodaházban az Ericsson három fő egysége a k+f, az üzleti terület, és a globális szolgáltatóközpont kap helyet. A 24 ezer négyzetméteres épületet a Wing Zrt. építette fel 201 alvállalkozó bevonásával. A fejlesztővel az Ericsson hét éves bérleti szerződést kötött – mondta Éry Gábor. A 28 éve Magyarországon jelen lévő vállalat itteni vezérigazgatója közölte: az Ericsson Magyarország kétezer munkavállalója közül több mint 1700-an fognak dolgozni a budapesti egyetemi városrész szívében található irodaházban. Ebből 1400 dolgozó munkája közvetlenül a k+f-hez kapcsolódik, a többiek a szolgáltatás, értékesítés és üzleti területeken tevékenykednek majd. A sajtóanyagból kiderül, az új Ericsson székház teljes beruházási költsége 56 millió euró (17,9 milliárd forint) volt. Az ingatlan építése során nagy hangsúlyt fektettek a környezettudatosságra, s ennek köszönhetően az irodaház LEED Gold minősítést nyert el. A tervezésnél és az alapanyag használatnál a fejlesztő a helyi gyártású, valamint az újrahasznosított anyagokat részesítette előnyben, továbbá energiahatékony megoldásokat választottak a vízhasználat, a világítás, az árnyékolás, valamint az üzemeltetés terén. (MTI, Vajdaság MA, 2018. május 29.)