A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
A kisebbségek helyzete és a gazdaság
VMMI krónika
2018. július 10.
 Decemberig elkészül a szerbiai magyar, horvát, román és bolgár kisebbség helyzetét bemutató tanulmány

A vajdasági magyar közösség, azonkívül, hogy a legnépesebb, a legfejlettebb intézmény- és szervezeti rendszerrel is rendelkezik. Legalábbis ez derül ki az újvidéki Regionalizmusért Központ folyamatban lévő kutatásának eredményeit bemutató tanulmány munkaverziójából, amelynek kapcsán a kutatást végzők tegnap kerekasztal-beszélgetés keretében egyeztetettek a zentai önkormányzat és a helybéli művelődési és oktatási intézmények képviselőivel. Jelena Perković, a kutatócsapat tagja szerint a fölmérés során elsősorban arra kíváncsiak, hogy különféle gazdasági tényezők miképpen hatnak ki a tartományunkban élő magyar, horvát, román és bolgár kisebbség helyzetére, s a köztársasági szervek és a tartomány mekkora támogatásban részesíti a programban szereplő kisebbségek intézményeit, illetve a nemzeti tanácsokat. Figyelembe vették azt is, hogy a kutatásban szereplő önkormányzatok mekkora donációval járulnak hozzá az oktatási és a művelődési intézmények, civil szervezetek és a helyi médiumok működéséhez, s persze számba veszik a kisebbségek anyaországainak a támogatásait is. – Alapvető célkitűzésünk fölmérni, hogy mekkorák ezek a támogatások, de az is érdekel bennünket, hogy a nemzeti kisebbségek a szervezeteiken keresztül mennyire küzdenek, hogy még több pénzhez jussanak, mennyit jelent ez egy főre esően, elegendő-e a kisebbségek intézményei számára, s a szerzett támogatások függvényében csökken vagy növekszik-e a nemzeti kisebbségek intézményeinek és szervezeteinek a tevékenysége – ismertette Perković. Hozzátette, hogy az előzetes fölmérés alapján a kapott pénz nagyságától függetlenül nem csökken ezeknek a száma. Elmondta, hogy a kutatásukból az is kiderül, a gazdasági tényezők miképpen hatnak ki a nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesülésére.
A tanulmányban négy község: Bosilegrad, Fehértemplom, Zenta és Szabadka állapotát mérik föl. A községek kiválasztása kapcsán a Regionalizmusért Központ munkatársa elmondta, hogy szándékosan határ menti községeket választottak, amelyek közül az első kettő fejletlennek számít, míg Zenta és Szabadka szerbiai viszonylatban az átlagon felüli fejlettséggel bíró községek közé tartozik. Ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy a mintaként szereplő községekben, például Zentán a magyarok többségben vannak, míg Fehértemplomon a román közösség kis létszámú. A tanulmány készítői Zentával kapcsolatban kiemelik: annak ellenére, hogy itt is folyamatos az elvándorlás, egy intézmény sem követi a migrációs folyamatokat, így statisztikai adatokat sem készítenek. Márpedig a munkaközvetítőnek a munkanélküliség csökkenéséről szóló statisztikájából arra lehet következtetni, hogy ennek is az elvándorlás az oka. Emellett a kettős állampolgárság „intézménye” miatt sem lehet fölbecsülni az elvándorlás mértékét. A kutatást végzők egy olyan rendszer bevezetését javasolják, amely kísérné a népmozgásokat.
Az egyeztetésen jelen volt Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnöke is, aki szerint a készülőfélben lévő tanulmány is reprezentálja a Magyar Nemzeti Tanácsnak az oktatás minőségének a fejlesztése érdekében megtett törekvéseit, ezek közül is elsősorban az MNT által szervezett óvodai, iskolai és egyetemi felkészítő programjait. A tanulmány végleges változatát decemberben teszik közzé. (Hhzs) (Magyar Szó, 2018. július 10.)