Szabadka, Raichle-palota
Takarics Róbert, Ha a palota mesélni tudna…, Kortárs Galéria Szabadka, 2023.
Gyakran előfordul, hogy egy könyvet a borítójáról már jól ismerünk, de annak tartalmát még nem fedeztük fel. Hasonlóan, sokszor csodáljuk meg egy épület impozáns homlokzatát, anélkül, hogy valóban ismernénk annak belsejét vagy történetét. Azonban egy könyv vagy egy épület igazi varázsa gyakran a rejtett részletekben és a mögötte lévő történetekben bújik meg.
Ilyen épület a szecessziós Raichle-palota is, amely idén ünnepli 120. születésnapját. Az épület tervezője és első lakója, Raichle Ferenc építész, 1904. december 28-án kért engedélyt a szabadkai városi szenátustól, hogy beköltözhessen új házába. E jubileum adta az indító löketet a Ha a palota mesélni tudna… című képeskönyv megalkotásához, amely a palota gazdag történetét mutatja be a legfiatalabb olvasóknak. A kiadvány 2023 decemberében jelent meg a Szabadkai Kortárs Galéria gondozásában. A képeskönyv szövegét Orovec Krisztina ültette át magyar nyelvre.
A képeskönyv egyedülálló módon hozza közel a Raichle-palota történetét és szépségét a fiatal olvasók számára. Takarics Róbert, aki már számos népszerű gyermek- és ifjúsági könyv szerzője, ezúttal egy különleges narratívával ajándékozza meg az olvasókat: Raichle Ilma, az építész legidősebb kislányának szemszögéből vezeti végig a gyerekeket az épület helyiségein. Társa ezen a körúton „a kis lüke” húga, Nóra. A két lány együtt tárja elénk a palotát, és miközben Ilma meséli a hely történetét, Nóra gyermeki kíváncsiságával és pajkos kedvével színesíti a történetet – rejtett zugokat fedeznek fel, titkos ajtókat nyitnak ki, és apró csínytevésekkel töltik ki a palota falai között eltöltött időt.
Ilma, mint egy kedves és bölcs kalauz, elvezeti az olvasót a nagyszalontól, ahol a palota egykori társasági élete pezsgett, a gyerekszobán át, ahol a legtöbb időt töltötték, egészen a palota kertjéig, ami egykoron a családi és baráti összejövetelek színhelye volt. Minden helyiségben megállva Ilma történeteket mesél, melyek nem csak a Raichle-palota múltját tárják fel, hanem a korabeli polgári család mindennapjaira is fényt derítenek.
A könyv nem csupán a palota első éveit, a Raichle család ott töltött mindössze négy évét öleli fel, hanem továbbkalauzolja az olvasót az épület későbbi történetében is, amikor különböző lakók és intézmények vették birtokba falait, sőt egy rövid ideig kórház is működött benne. Miután a Raichle család elhagyta az épületet, a Hartmann, majd a Gavanski és Schossberger családok vették át a palota használatát, új élettel és saját történetekkel töltve meg a tágas termeit. A második világháborút követően az épület újabb szerepet kapott: a Városi Múzeum székhelyeként funkcionált. A történet végére érve, a könyv bemutatja a palotát leghosszabb ideje otthonának nevező intézményt, a Szabadkai Kortárs Galériát.
Larisa Ivanković illusztrációi elengedhetetlen részét képezik a képeskönyv varázsának. Egyedi, gyerekbarát stílusa tökéletesen illik a történet hangulatához, illusztrációi szimpatikus elemekkel telik, amelyek megfogják a gyerekek figyelmét és fantáziáját. Az illusztrációk nem csupán díszítik a lapokat, hanem szervesen kapcsolódnak a narratívához, segítenek az épület és korszakok jellegzetességeit bemutatni: a palota díszes, szecessziós elemeit, a karakterek öltözködési stílusát és a korabeli élet apró részleteit.
A kislányok mondanivalóját informatív, történelmi szövegek és dokumentumfotók is kiegészítik, így a könyv kiválóan ötvözi a történelmi hitelességet és a mesélés varázsát. Ezen informatív szövegek segítségével a két lány története kapcsán a gyerekek megismerkedhetnek Raichle-palotával és rajta keresztül a szecessziós Szabadkával.
A Ha a palota mesélni tudna.. így igazán emlékezetes és élvezetes olvasmány minden korosztály számára. Bemutatja, hogy egy építészeti remek hogyan állhatja ki az idő próbáját, változó szerepekkel és funkciókkal, de mindvégig megőrizve építészeti jellegét és történelmi értékét.
Ezzel a könnyvel a polcon, türelmetlenül fogják várni, hogy a Raichle-palotába látogassanak és személyesen éljék meg a palota varázsát.
Kucor Tamara (2024. május)
Gárdos Mariska: Százarcú élet (1975) Gárdos Mariska neve kiesett az emlékezetből. Ez, ha az emlékezet felől tekintjük, nem csekély erőfeszí...
Eklektikus tájakon Szombathy [Bálint]: Recycling memory : Kerekes László művészete (1971–2005), Forum, 2024. Szombathy (Bálint) Rec...