Fülszöveg
Volt egyszer ennek a déli-vajdasági-vidéki világnak egy jazzkrónikása. Jazzportréi világszintűek, újságíróként páratlan, szakácsnak egyedi.
Amíg Dormán László itt élt közöttünk (a háborúban vonult el a Pilisbe), egyetlen fényképalbuma, jazzkönyve sem jelent meg. Azóta sem. Legendás rádióműsorai mellett a zeneszerető emberek korosztályai nőttek föl. Hangja elszállt az éterbe. Írásait nemigen őrizte, amit mégis, azt időközben elmosta egy pincevíz.
Ha nem így lett volna, bele sem kezdek ebbe a könyvbe.
Fülszöveg E kötet drámái arra utalnak, hogy írójuk – a pillanat impresszióinak engedve – mindig akkor jut a dráma(író)i vétség közelébe, amikor val...
A határon átívelő kapcsolatok építése
BEVEZETÉS „A Tisza-parton mit keresek?” (Ady Endre) A szerkesztő több mint hat évtizede, 1953 nyarán látta először a Tiszát Szegednél. Ceglédről ...