A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIX. Találkozójának programja

A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIX. Találkozójának ünnepélyes megnyitója

Április 3., csütörtök, 18:30

Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület színházterme
A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIX. Találkozójának ünnepélyes megnyitója

Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület
Jáccunk Trupp
Greguss Lilla–Gusztony Endre–William Shakespeare: Rómeó és Júlia (90’)
Musical
Rendezte: László Sándor
Az előadásról: Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság. Majd két fiatal mindent elsöprő szerelme. William Shakespeare örökérvényű drámája az egyik legismertebb irodalmi mű. A temerini Jáccunk Trupp feldolgozása viszont nem csak a sokak által ismert történetet meséli el. Az események már lezajlottak. Nincs visszaút. Mi maradt? Emlékek, gyász, megbánás, öröm, vágy és rengeteg „mi lett volna, ha”. A nézők átélhetnek mindent, ami Shakespeare drámájában benne van és mindent, ami abból kimaradt.

Madách Amatőr Színház, Nagybecskerek

Spiró György: Prah (80’)
Vígjáték
Rendezte: Jenovay Lajos
Az előadásról: Egy lottónyeremény története. Hogyan hat egy átlagos házaspárra az a tudat, hogy megnyerték a főnyereményt? A nagy álmok megvalósulása néha igen nehéz körülményekkel jár. A házaspár sem tudott mit kezdeni az ölébe hullott lehetőséggel. A szebb és gondtalanabb jövő kézzelfoghatóvá válása igen feszült helyzetet váltott ki a házaspár viszonyában. Hogyan is vált a jugoszláviai nyaralás alkalmával vett kakaósdoboz a család féltett ereklyévé?

József Attila Művelődési Egyesület, Szilágyi

Mosoly Amatőr Színjátszó Csoport
Illyés Gyula: Tűvé-tevők (70’)
Vígjáték
Rendező: Francia Gyólai Klára
Az előadásról: A Tűvé-tevők (1953) egyfelvonásos parasztkomédia, amelyben a falu két leginkább módos gazdájának a gyermekeit akarják összeházasítani a szülők, de az egyik gazdanénak elvész a tűje, amivel az esküvőre az ura szakadt nadrágját akarja megvarrni. A lázas tűkeresés sok komikum forrása, mert a nagy keresésben kiderül, hogy a gazdag zsugoriak nem egy dolgot éppen leendő nászuktól loptak el az idők folyamán. A megbántott násznép elvonul, Zsugori gazdáné pedig a gazdag hozományt siratva huppan le a kanapéra, egyenesen bele az eddig nem talált tűbe. Az ötletekben bővelkedő, vidám játékban a népmesék örök törvénye szerint marad alul a zsarnok, Zsugori, és felszabadulva a maguk útját járják a fiatalok.

Kéz a Kézben Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete, Zenta

Lázár Ervin–Csontos Bata Márta: A csodapatika (60’)
Mesejáték
Rendező: Csontos Bata Márta
Az előadásról: A csodapatika című zenés-táncos mesejátékunknak a felnőttek számára is van üzenete. A történet egy olyan patikáról szól, ahol nem mindennapi gyógyszereket lehet vásárolni, hanem olyan lelki betegségek, rossz tulajdonságok ellen lehet orvosságot kapni, mint az önzőség, kapzsiság, rosszindulat, lustaság és az irigység… A bonyodalom akkor kezdődik, amikor mindenki valaki más számára szeretne gyógyszert venni, a férjének, anyósának, apósának, szomszédjának és nem saját magának...

A csonoplyai Mindenszentek Plébánia Ifjúsági csoportja

Ladislav Smoček: Dr. Burke különös délutánja (90’)
Kendőzött komédia
Rendező: Bosnyák Annamária
Az előadásról: Outechova asszony végre férjhez adja negyvenéves lányát, Svatavát egy Chod-vidéki bandzsa mészároshoz, Václavhoz. De erről nem értesítette a nyaralásból váratlanul hazatérő dr. Burkét, albérlőjüket, aki a kiebrudalástól való páni félelmében meglehetősen furcsa tettekre ragadtatja magát. Miért kell dr. Burkének kiköltöznie az albérletből? Tichy kolléga valóban csak azért az értékes könyvért jött? Svatava kisasszony, a negyvenéves béka, aki percről percre fiatalabb, miért olyan randa? Kinek a vére szárad a menyasszonyi fátylon? Miért aranykezű Outechová asszony? Mi van Burke úr bábszínházában? Mi lapul a Chod-vidéki bandzsa vőlegény táskájában? No és a kulcs? Becsületes dolog álkulcsot használni? És hány hulla van összesen?
Megtudjuk ebből a furcsa, fanyar krimikomédiából, amelyben senki sem azt mondja, amit akar, vagy amit gondol. Mindenki titkolózik...

Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja, Szenttamás

Liliomfi Színjátszó Csoport
Tóth Dániel: Dél-pannóniai mozaik (Üdvözlet Szenttamásról!) (55’)
Társadalmi dráma
Rendező: Tóth Dániel
Az előadásról: A Dél-Pannóniai mozaik, avagy üdvözlet Szenttamásról egy pillanatkép a vajdasági magyar valóságról, mindennapi életünkről, Szenttamás szemszögéből látván. Mindezt mozaikszerűen, egy összefüggéses történetívet nem alkotó, de globális és jelenetenkénti tanulsággal szolgáló előadás keretein belül. Hol szórakoztató, hol drámai hangvételű előadást láthat a közönség, amely a mélyebb, elgondolkodtató tartalmán felül is élvezetet nyújthat az egyszerűen csak kikapcsolódni kívánó nézőknek is. A társadalomkritika, amelyet megfogalmaz anonim és apolitikus, tehát a megjelenő személyek nem köthetőek valós emberekhez. Inkább több hasonló karakter közös vonásait egyesítvén épít karikatúrát azokról, annak érdekében, hogy globális kritikát fogalmazzon meg. Mindennapjaink drámáit figyelmen kívül hagyván azokkal a témákkal foglalkozik, amelyek azt az esszenciát próbálják reprodukálni, amit az utcán járva, kocsmába tévedve lát vagy hall az ember, ha véletlenül Vajdaságba keveredik. A színház nagyszerű médium arra, hogy tükröt mutasson, hát nézzünk most jól bele.
12 éven aluliaknak nem ajánlott

Topolya Község Művelődési Háza, Topolya

Mosolycsalók
Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve (75’)
Zenés játék
Rendező: Jankovics Andrea
Az előadásról: „Emberek közt farkas, farkasok közt ember. Hát akkor ki vagyok én?” – teszi fel a kérdést Maugli. Előadásunk olyan örök kérdéseket boncolgat, melyeket párhuzamot vonva a kisebbségi létünkkel, itt, ma, a mi kis Vajdaságunkban mindnyájan feltehetünk magunknak. Hol a helyünk? Itthon vagy otthon? Menni vagy maradni, netán visszajönni? Ha a kérdésekre határozott választ nem is adunk, de kikapcsolódást, remek zenéket, sok átszellemült gyermekarcot, táncot és örömet ígérünk.


Maugli:
Itt vagyok, mint egy százszor elhajított kő,
Mit eldobott minden kéz, látod, áldás nem
követ?!
És hallgatok, ahogy hallgatni kő se tud, csak az ember…

Túna:
De itt leszek, és az égen, ha megvakulnak mind a csillagok,
Az éjben majd én gyújtok tüzet,
És itt leszek, hogy érezd: így nem szeret, csak az ember!

Magyar Polgári Kaszinó Színjátszó Szakcsoportja, Zombor

Dušan Kovačević: Maratonfutók díszköre (70')
Fekete vígjáték
Rendező: Ralbovszki Csaba
Az előadásról: Már a kultikus komédia címének (Maratonfutók díszköre) megemlítésekor számos asszociáció, valamint emlékkép jelenik meg a régi Jugoszlávia idejéből, nyugodtan mondhatjuk: egyik legnézettebb filmjéből, annak szereplőiről és a feledhetetlen jelenetekből. A Topalović temetkezési vállalat, a 150 éves karakterek, a végrendelet felolvasása, és még sok hasonló motívum kitűnően foglalja el a helyét a mai általános kulturális tudatban. Kevésbé ismeretes, hogy a filmet egy dráma megjelenése előzte meg, amit Kovačević egyetemista korában írt. Az Atelje 212-ben játszották is a darabot, majd tíz évre rá Slobodan Šijan filmrendező megrendezi a ma már kultikus filmet. A többi már történelemnek számít. Az évek múlnak, az ismertség alábbhagy, de ez a történet folyamatosan új rajongókat szerez. Kitűnőek a párbeszédek, különösek a karakterek, valamint a furcsán keletkezett bonyodalmak káoszában a szereplők kinevetik, kigúnyolják a halált, valamint a hazug erkölcsöt. A szerző a következőket írja a darabról: „Ez a történet a legrégibb, sőt, olyan idős balkáni családról szól, amelynek még a halál sem tud ártani.” Ezt a hangulatot, és ezeket a karaktereket szeretné feleleveníteni a Magyar Polgári Kaszinó újonnan alakult, lelkes színjátszó csapata Ralbovszki Csaba rendezésével.
12 éven aluliaknak nem ajánlott

Egység Művelődési Egyesület, Nagykikinda

József Attila Színtársulat
Boldizsár Péter: Félálmaink (40’)
Kortárs
Rendező: Király Sándor
Az előadásról: A darabban feszes dialógusok, vidám és esetenként drámai szituációk váltakoznak. Két hajléktalan mindennapjairól szól, akik próbálnak legalább pillanatokra kilépni a mindennapi mókuskerékből. A két fiatal csavargó olyan dolgokról álmodozik, amelyek nem adatnak meg számukra: saját lakás, fürdőszoba, egy fehér takaró, a jobb élet és a nők.

Mara Amatőr Színház, Topolya

Örkény István: Tóték (95’)
Groteszk vígjáték
Rendező: Körmöci Petronella
Az előadásról: Tót Lajos, a községi tűzoltó fia a fronton teljesít szolgálatot, és a parancsnoka, az Őrnagy két hét szabadságra érkezik Tótékhoz, hogy kipihenje a frontszolgálat fizikai, de főleg lelki terheit. Az egész Tót család igyekszik a kedvébe járni, hogy fiúknak kedvezőbb helyzetet teremtsenek. Az Őrnagy ötleteit, szeszélyes kívánságait kritikátlanul teljesítik, és ezzel lassanként teljesen elvesztik önállóságukat. A fogyatékos postás, aki rendszeresen manipulál a levelekkel külön színfoltja a falunak.
12 éven aluliaknak nem ajánlott

Újvidéki Magyar Művelődési és Művészeti Központ

Színes Szilánkok Diákszínpad
Szabó Magda: Abigél (90’)
Dráma
Rendező: Mészáros Crnkovity Gabriella
Az előadásról: Vitay Georgina édesapja a II. világháború idején (1943) tábornok, emellett az ellenállás egyik vezetője is. Úgy dönt, hogy az ország legelzártabb intézményébe, a Matulába íratja lányát, mert ez az egyetlen hely, ahol biztonságban lesz. De ezt nem mondhatja el Ginának. Így a fiatal lány élete egy pillanat alatt fenekestül felfordul. Nincs felelet a miértekre mindaddig, amíg ki nem derül, hogy a dolgok nem biztos, hogy jóra fordulnak. És akkor hirtelen felnőtté kell válnia. Makacs kamaszból felelősségteljes felnőtté.
A háború beférkőzik a legzártabb falak közé is. Az egyetlen, ami egy kis fényt hoz a sötét és félelmekkel teli napokba, az a szeretet, ami összeköt szülőt és gyermeket, a barátság, aminek fontosságát talán még sohasem érezték ilyen erősnek, és persze Abigél.
16 éven aluliaknak nem ajánlott

Együtt Veled Értük Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védő és Segítő Egyesület, Magyarkanizsa

Mázlisták
Átesés (55’)
Profán misztérium
Rendező: Oláh Tamás és Kávai Eleonóra
Az előadásról: Köröket rovunk. Ne zavarjátok őket! Külön bolygók egyazon égitest körül. Égi testek. Ím, itt e kő! Körbe lehet repülni. Ahogy körbe lehet repülni az álmainkat, a félelmeinket is. Közben dőlnek-tódulnak a szavak szerelemről, csalódásról, barátokról, halálról, mennyországról, őslényekről, utasszállítókról és angyalokról. Olykor bizonytalanok, mint mi mindannyian. Dadog a nyelv, pontatlan a beszéd, de mi mögötte állunk. Kiállunk a színpadra, s közben át(l)esünk a túloldalra is. A teremtés az akarat diadala! Zuhanjunk közösen, és közben gyűjtsünk lendületet az újbóli felröppenéshez!
12 éven aluliaknak nem ajánlott

KEX Egyesület, Zenta

Döme Zoltán – Bimbó: A jó, a rossz és az ember (60’)
Vígjáték
Rendező: Döme Zoltán – Bimbó
Az előadásról: Előadásunk hét különálló jelenetből áll, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de mégis valami összeköti őket. Olyan élethelyzeteket mutatunk be, amiket mindenki érez, tud, vagy átélt, és van róla véleménye. De ezt a véleményét nem meri, esetleg nem tudja elmondani senkinek, mert kínos vagy szégyelli. Attól vidám az előadásunk, hogy saját magunk „nyomorán” tudunk a legjobban nevetni.

Európa Kollégium Színjátszó Szakköre, Újvidék

Kiss József: Az angyalok nem sírnak (70’)
Dráma
Rendező: Gusztony Endre
Az előadásról: Az 1956-os hősökről minden évben megemlékezünk. De milyen lehetett azoknak, akik ott voltak október 23-a után? Hogyan reagált egy ÁVH-s alezredes a történtekre? Mit szólt a történtekhez „apuci pici kommunistája”? Hogyan foglaltak el egy lakást a fiatal forradalmárok, hogy lőállást állítsanak fel? Mi történik, ha egy forradalmár beleszeret ellensége lányába? És mi történik ezzel a lánnyal november 4-e után? Ezekre, és még sok más kérdésre kaptak választ az Európa Kollégium Színjátszó Szakkörének tagjai, amikor elővették Kiss József Az angyalok nem sírnak című drámáját, melyet aztán egy adag humorral körítve nagy örömmel adnak elő.

Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Tóba

Az egyesület színjátszó csoportja
Margaret Mayo: A gólya (70’)
Bohózat
Rendező: Lackó Farkas Erzsébet
Az előadásról: Alfred és Kitty házassága tönkremegy. Hogy visszacsábítsa férjét, Kitty és barátnője, Ági abszurd módszereket alkalmaznak. A házasságban a legnagyobb gondot a gyermektelenség okozza, de a két hölgy agyament ötlete fokozatosan bonyolítja a helyzetet.

Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kupuszina

Sturcz József Színjátszó Csoport
Ray Cooney: A miniszter félrelép (120’)
Bohózat
Rendező: Molnár József
Az előadásról: Richard miniszter helyett mindig titkára, George viszi el a balhét. De a cinikus kormánytag most alaposan benne van a pácban. A Westminster hotelben tervezett kellemes kis estét az ellenzék titkárnőjével, miközben a parlamentben éjszakai ülés zajlik, ám a legizgalmasabb pillanatban ölükbe pottyan egy hulla. Richard odarendeli George-ot, hogy takarítsa el, míg ők lelépnek, ám az akció nem pont úgy sikerül, ahogy akarták. Megjelenik a féltékeny férj, szétveri a berendezést, a szállodaigazgató pánikba esik, a hulla pedig lábra kap.

GYEREKNAP a Temerini Tájház és Alkotóházban

16:00 Kiállításmegnyitó a beérkezett gyermekrajzokból és díjkiosztó
16:30 Interaktív bábelőadás gyermekeknek a temerini Vándor Bábszínházzal
A rajzkiállítás megtekintése és a helyezésben részesített diákok leleplezése után egy interaktív bábelőadással folytatjuk a gyermeknapi programot.
A bábelőadás megálmodói, akik egyben az előadók is, a kezdetektől fogva azzal a céllal járják Vajdaság különböző szegleteit, hogy az óvodástól az iskolás gyermekekig mindenki olyan népmesék, népi mondókák, játékok és dalok inspirálta előadásokkal ismerkedjenek meg, amelyek során bevonódik maga a közönség is, fontos hagyományápoló üzenete van és végül, nem utolsósorban maga a bábozás különleges, értékes élményét adja át a résztvevőknek!
A temerini Vándor Bábszínház előadásában ezúttal az A part alatt című interaktív bábelőadás kerül bemutatásra. A jól ismert gyermekdal szálát híven követve az alkotók megjelenítik a kenyér elkészítésében együttműködő állatokat: marionett-, kesztyűs-, sík-, óriás-, illetve botbábokkal elevenedik meg a tevékenység a kis közönség szeme előtt. Az alkotók a bábok sürgölődése által tudatosítják kis közönségükben az együttműködés és a közös munka fontosságát, egy pillanatban pedig át is adják a gyerekeknek a „munkát”, tehát a bábok mozgatásának feladatát, amikor a gabona learatásától el kell jutniuk a kenyér elfogyasztásáig.

Ünnepélyes díjkiosztó gálaműsor

Átadásra kerül a 2025-ös találkozó két fődíja:
a Pataki László-díj a találkozó legjobb hagyományos keretek között megvalósított előadásáért és
a Bambach Róbert-díj a legjobb alternatív / új formákat kereső előadásért.
További díjak: Garay Béla-díj a közösségteremtő tevékenységért • Faragó Árpád-díj a közösségmegtartó tevékenységért • Szilágyi László-díj a legjobb férfi főszereplőnek • Ferenczy Ibolya-díj a legjobb női főszereplőnek • Nagy István-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek/epizodistának • Magyari Piri-díj a legjobb női mellékszereplőnek/epizodistának • Szántó Róbert-díj a legjobb színpadi beszédért • Közönségdíj • különdíjak.

A 2025-ös Találkozó zsűrije:
Dr. Mezei Kinga Jászai Mari-díjas rendező és színművész, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője
Dr. Góli Kornélia dramaturg, az újvidéki Művészeti Akadémia tanára
Szabó Regina szabadúszó színművész

A SZABADKAI NÉPSZÍNHÁZ MAGYAR TÁRSULATÁNAK VENDÉGJÁTÉKA

Brestyánszki B. Rozi: Ki tudja, látsz-e még? (80’)
Rendezte: Mezei Zoltán
Az előadásról:
Karády Katalin a múlt évszázad harmincas-negyvenes éveinek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője volt. Első filmje, a Halálos tavasz, azonnal népszerűvé tette. Az erotikus kisugárzása, valamint szokatlanul búgó hangja a korszak szexszimbólumává, végzet asszonyává tette a dívát.
Karády viharos és látszólag ellentmondásos életet élt. Magyarország szövetséget kötött a náci Németországgal, és a háború alatt Katalinnak egy magas rangú kormánytisztviselővel volt viszonya (aki titokban az ellenállás tagja volt), ugyanakkor pedig halálra ítélt zsidókat mentett. De tovább filmezett. A nemzet jelképévé vált. A nácik végül betiltották a munkáját.
A történet egy fiktív esemény keretében játszódik. Karády utolsó magyarországi fellépése során, az emigráció előtt állva emlékezik vissza életére, és enged belelátni sorsába, ami arra kényszerítette, hogy elhagyja az országot, amit továbbra is teljes szívével szeret... És közben néha kiszakad belőle egy-egy örökzölddé vált dal vagy annak foszlánya. A keserédes előadás olykor kacagtató, mégis húsbavágóan aktuális kérdéseket feszeget, a hovatartozásról, hazáról, hontalanságról, művészetről, szerelemről, sikerről és a hatalomról.