Mesefutás

Csík Mónika: A mese vándorútja: gyermekversek. Újvidék, Forum, 2025.

A vándorlás általában lassú, elmélázó bolyongás, de ez a mese nagy léptekkel haladt az elmúlt napokban, hetekben. Haladt a médiában, a könyvbemutatókon, noha csak nemrég indult útnak. Csík Mónika elsősorban a gyermekirodalom elkötelezettje, aki vonzódik a szokványostól eltérő könyvbemutatókhoz. Janovics Erikával az Életjel Kiadónál megjelent haikukötet kapcsán találkoztak igazán, ezt a kötetet is ketten alkották. Mondhatnám, hogy a versek szerzője és az illusztrátor valamiféle társszerzői kapcsolatban hozta létre ezt a kötetet. Ha az olvasó felnyitja a könyvet, a két fülszöveg a két „szerző“ portréját és rövid pályaképét tartalmazza. Csík Mónika portréján a macskák válnak hangsúlyossá, és az a kaktusz, amely az asztalán helyezkedik el. Janiovics Erika az erőteljes színező, aki „születésekor színeket  és varázsport kapott ajándékul képzeletbeli hátizsákjába“. Goethe Reineke Fuchs című kötetén például együtt szerepel két szerző: Goethe és Dieter Wiesmüller. Az illusztrátor ugyanis megváltoztatja és megkönnyíti a befogadást. Itt a költő marad meg szerzőnek, az illusztrátor azonban változtathat az olvasáson. A rajzokon a kék szín dominál, a kék virágok a német irodalom ismerői számára megerősítik a mese által sugallt reményt.

Szeretem hátulról kezdeni az olvasást, például a Köszönetnyilvánításnál, amely más, mint a konvencionális. A versbeszélő köszönetet mond Benedek Eleknek, Csáth Gézának, Domonkos Istvánnak, Sándor Zoltánnak, Varró Dánielnek, sőt a befogadó még hozzáadhat néhány nevet. Tudatos ez a kötetzárás, Csík Mónika ugyanis állandóan szövegek között mozog, intertextualitásra és intermedialitásra törekszik. A kötetben található versekre is ez jellemző.

Mit jelent a cím? A mese vándorútja utal a népmese terjedésére, meg a befogadás útjára is. A meseműfaj is szövegvilágok között mozog. Utazik a mese, de nincsenek határai, égen és földön halad. A borító meselánya, amely  a kötet egyik kiemelt rajza, a mobilitásra, a „szélbetegségre“ utal.

A verseskötet négy részre oszlik. A szám az évszakokkal és a napszakokkal is kapcsolatos. Az éjből, az álomvilágból haladunk a nappal felé, a verszugolyból a csendbe. A macska, pontosabban a kandúr a versek egyik alapmotívuma, metaforája. Számos új szó keletkezik a macskával kapcsolatban. Egyik legkiemelkedőbb a „macskaterminátor“.

Vajon hány éveseket szólít meg ez a szövegvilág? Számos gyerekkönyv alcímében szerepel manapság, hogy mese gyerekeknek s felnőtteknek. Ebben az esetben is különböző korosztályokat szólít meg egy-egy vers, a befogadás szintén eltérő. Tematikai szemszögből is különböznek a szövegek, számos történelmi utalás, színházi látvány vagy a krimire jellemző mozzanat fordul elő. Időnként francia és olasz kulturális hatások érvényesülnek. Sokféle lineáris utazással is találkozik a befogadó.

A részekre bontott gyermekverskötet kezdetben inkább a kisgyerekek mesevilágát idézi, majd egyre inkább a kiskamaszokat szólítja meg, holott egyes versek itt is a kisebbekhez, más alkotások kifejezetten a nagyobb gyerekekhez szólnak (rap, párizsi sanzonett, a gengszter világ paródiája, a velencei karnevál olaszos megközelítése, szerelmesvers stb.). Műfaji szempontból is változatos a kötet, a mondókák sokfélesége, a ráolvasások, a dalok, kiszámolók és egyéb lírai műfajok is szerepelnek. A verstár tehát több korosztály igényeit teljesíti, az egyes szövegek alkalmasak az olvasás, valamint a versmondás gyakorlására. Ezek a szövegek mai nyelven a ma gyermekét szólítják meg. A mai gyerek érti a kötet verseit, mert az ő világáról szólnak.

A Világjáró Vendelin megidézi az egykori medvekultuszt, majd a medvét a szél sodorja el. A sajtó neve a lepényevő bajnokság kapcsán Kerge Hírek, amelynek kritikai célzatossága is felismerhető. Az évszakok jelenléte ugyancsak megfigyelhető, például a nyár-versek a tengert idézik, nagyon érzékletes szövegek. A hóember-vers befejezése, a táncra utalás más, mint a mulandóságot kiemelő hóember-versek sokaságának zárlata. Ugyanakkor éppen a hóember-vers utal a népmese szóbeli jelentőségére, amikor így biztat: „Mesélj! Hogy volt tovább!“

Az egész kötet mozgásban van, főként az égi világ felé való kimozdulás izgalmas. A vándorút gyakran az angyali világ felé hatol. Kimagasló vers az Égi bűvész színpadán. A versek gyors tempója szintén feltűnő, a rímek a memoritert is megkönnyítik. A verssorok viszont változatosak, sok helyen jelenik meg a pont, majd egy új versmondat kezdődik. A zeneiség szinte minden vers sajátossága, az Égi csiga háza például pörgős és forgós részre bomlik. Csík Mónika nyelvteremtő ereje is kifejezésre jut, a nevek sokfélesége és alliterációs lehetősége a humoros hatást erősíti.

Ha készült mostanában szép könyv, akkor ez minden szempontból az. Érdemes tehát ellátogatni a Csigadombi Sohautcába, hogy megízleljük a mesevilág  hatását.   

                      Hózsa Éva (2025. december)