Képzőművészet
PENGERAJZ AZ ÚT PORÁBA
Péter László megrajzolt kérdései és szóba öntött képei elé
Minden lehet minden, és minden lehet semmi. Nézőpont kérdése. Az is, hogy fejétől vagy a farkától rajzoljuk-e meg a lovat az út porába. Egyáltalán, minek a rajz? Jó lenne tudni, mi célból vagyunk a világon, és mi a feladatunk. Jó lenne tudni, az út porával vagy rajzolással ment-e előbbre világunk. Azt is, hogy válasz-e a rajz a létezés kérdéseire, vagy csupán sajátosan megfogalmazott kérdés a kérdésre. Kép a képben. Mintha egy fehér négyzetbe zárva viaskodnánk egy fekete négyzettel.
Jó lenne tudni, nem csak látni. Jó lenne tudni, hol a határ harmónia és diszharmónia között, és eligazodni végre jó és rossz végzet között, és felismerni diszharmóniában a harmóniát és harmóniában a diszharmóniát. Jó lenne felismerni, hogy hol ér véget a rend, és hol kezdődik a káosz. Végül Egységben látni rendben a káoszt és káoszban a rendet. Jó lenne ismerni, tudatosítani, mi fehér és mi fekete, jó lenne felismerni a színeket és a szürke ötven árnyalatát.
Jó lenne már valamit tudni, valamit, ami igen, és valamit, ami nem.
Jó lenne egyszer már leírni, hogy mi a művészet. Vajon az alkotás eredménye, az alkotás folyamata vagy maga a művész? Lehet-e művészet a gondolat, az elképzelés, a látomás? Kell-e az anyag, vagy létezik művészet anyag nélkül is? Szükséges-e hagyományosan vett alkotási folyamat ahhoz, hogy elkészüljön a művészet? A művészet készül, vagy van? Ki által van? Kell-e az ember döntő befolyása, vagy ő csupán része a kész alkotásnak? A látvány tudatos vagy spontán emberi viselkedés eredménye?
Jó lenne tudni, felismerés-e a művészet, vagy cselekvés. Annak a felismerése, ami nem mérhető, csak felismerhető. Annak, ami nehezen magyarázható, csak érezhető, ami nem tanulható, csak megélhető. Vajon a művészet olyan-e, mint az emberi lét, tehát test és lélek, vagy emberi szellem és isteni tehetség kísérlete a láthatatlan láttatására, érzékeltetésére? Vagy minden lehet minden, és minden lehet semmi. Ennek tudatában fölösleges a képzőművészet definíciója, hiszen semmi sem az, ami, csupán az is lehet.
Jó lenne tudni, hogy mért képzőművészeti kérdés, ami nem az. Egyáltalán mi a képzőművészet? Mi az eszköztára? Hol vannak a határai? Határtalansága élteti, vagy szűkös határok közé szorítva haldoklik? Mi célt szolgál a fogalom kiszélesítése? Azt, hogy képzőművészetnek nevezhessünk mindent, ami nem az, de az is lehet?
Le kell-e rombolni a kereteket és meghatározásokat, hogy szabadon állíthassuk, minden képzőművészet, és minden művészet, amit annak tartunk? Vajon mi magunk vagyunk a művészet?
Minden lehet minden, vagy mégsem?
Rajtunk múlik. Keressük meg válaszainkat a szerző kérdéseiben.
Léphaft Pál
Vajdaság/Délvidék (1941-1944)
A vajdasági magyarság XX. századi történelme (egyik) legtraumatikusabb időszakának az 1941 és 1948 közötti időszak tekinthető. Az a hagyományos tör...
Gallusz László átfogó kötete korlenyomatként mutatja be a délvidéki juhászok és a juhtartó gazdák világát, a szövegekben összecsengenek a hasonló ...