A láthatatlan változat. Válogatás a Létünk négy évtizedének anyagából

Kerek évfordulók alkalmával talán az a legmeddőbb, amikor az évszámot hatalmába keríti a dologtalan semmi, és végül üresen csattogó, egymást vállon veregető ünneplésbe fullad az, amit minden más kapcsán a munka kellene fémjeleznie. A Létünk folyóirat négy évtizedének évfordulója pontosan ezzel a gyakorlattal szállt szembe akkor, amikor íróinak és olvasóinak a válogatáskötetet és az archívum digitalizált változatát adta. Azzal, hogy így lépett ötödik évtizedébe és egy válogatással tiszteleg a múlt előtt, hogy összegez, de egyben előre is tekints, hogy a múltat szem előtt tartva tervez, és a hibákból tanulva folytatja ott, ahol a harminckilencedik évfolyam negyedik számánál abbahagyta, a folyóirat letett valamit az asztalra. Bármilyen évfordulót is ült meg eddig bármely vajdasági magyar folyóirat, egyik szerkesztőség sem a gyakorlatiasság felől közelítette azt meg. Díszülések, ünnepi tanulmányok esetleg díjkiosztók formájában zajlik az ünnep, maga az ünnepelt pedig sokszor csak ürügyként van jelen.
A láthatatlan változat sajátos egyvelege a periodizált válogatásnak, a retrospektív tanulmánykötetnek és egy tekintélyes publikációs korpusszal rendelkező adatbázisnak. Összegezni, elérhetővé tenni és előretekinteni – ezek lennének talán azok a kulcsszavak, amelyek a kötetet fémjelzik. A könyvben rengeteg munka rejlik, és ez még akkor is igaz lenne, ha nem került volna kiadásra, hiszen tudjuk, hogy a digitalizálás egy mennyire idő- és energiaigényes folyamat. A közel 240 oldalas könyv egyrészt egy folyóirat négy évtizednyi anyagából emelt ki részeket, másrészt pedig egy, a könyvvel járó adathordozón mellékeli a annak teljes anyagát – az összes évfolyam, összes számának, összes szövegét.
Magát a kötetet négy időegységre osztották – jelezvén négy évtized munkáját – minden egység tíz évében olyan teljes (!) tanulmányokat közölve, amelyek ezekben az évtizedekben kerültek publikálásra. A szerzők között olyan nevekre bukkanunk mint Dömötör Tekla, Jürgen Habermas, Pierre Rosanvallon vagy Várady Tibor. Az összesen tizenhat tanulmány betekintést nyújt abba a szerkesztéspolitikába, amely ugyan az évtizedek során hosszú és meglehetősen kátyús utat járt be, de amely a kilencvenes évek előtt, után, majd az új évezredben is megtartotta azt a vitázó, rendszerező és adatokra támaszkodó körültekintést, amely minden hosszú életű folyóirat szerkesztési gyakorlatában rendkívüli fontossággal bír. Külön érdekességnek számít a 13. oldalon szereplő alapító határozat, amelyet a Vajdaság Dolgozó Népének Szocialista Szövetségének nevében Kelemen Mátyás írt alá, majd az első évfolyam első számát indító Bevezető sorok is. Kordokumentumok ezek. Ezáltal kitáblázható egyrészt az a távolság, amelyet a „társadalom, tudomány, kultúra” megtett az elmúlt négy évtized alatt, másrészt pedig az a negyven év ellenére jelen levő közelség is, amely a témákat, azok aktualitását még ennyi idő elmúltával is megragadhatóvá teszi.
A kiadvány használhatósági fokát a hátsó borító belsejébe sűlyesztett adathordozó midenképpen növeli. A folyóirat teljes archívumát tartalmazó DVD ugyanis lehetővé teszi számunkra, hogy szinte másodpercek alatt hozzá tudjunk férni negyven évnyi digitalizált anyaghoz; megannyi cikkhez, recenzióhoz, tanulmányhoz, táblázathoz eredeti (értsd PDF-ben), de az idézés szempontjából egy könnyebben kezelhető, másolható szövegformában is. Ez fokozott jelentőséggel bír, hiszen manapság, amikor a lokális kutatások globális méreteket öltenek, vagyis amikor a nagyobb horderejű következtetésekhez egyre behatóbb helyi jellegű adat szükségeltetik, hatalmas különbségnek számít időben és utazási költségekben egyaránt az, hogy a régi kutatások eredményeit nem távoli könyvtárak napokat felemésztő katalógusai és cédulázásai árán, hanem már néhány kulcsszó beütésével, használatra készen kézben tarthatjuk.
A kötet valóban a teljesség igényével készült, és az összegyűjtés, hozzáférhetővé tétel terén ennél közelebb nehezen jutott volna bárki. Ha egy évforduló a munka jegyében telik, akkor az kétségkívül a Létünk és A láthatatlan változat. Reméljük, hogy a többi vajdasági magyar folyóirat is követendő példát lát a kiadványban, valamint esélyt arra, hogy évtizedek munkájának anyagát átmentse a jövőnek, és ne hagyja elveszni a Gutenberg-galaxisban.

Roginer Oszkár (2012. május)