Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVI. Találkozója

Ünnepélyes megnyitó

17.30 óra: Kiállításmegnyitó
A péterrévei színjátszás múltja és jelene (1919–2011). A kiállítást Rab János nyitja meg.


18 óra. A Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XVI. Találkozójának ünnepélyes megnyitója
A megjelenteket Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának alelnöke, Deli Andor, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságának titkára és Knézi Péter, Óbecse polgármestere köszönti. A Találkozót Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa nyitja meg.

Marth P. Ildikó: A rátóti csikótojás (Karinthy Frigyes Színjátszó Kör)

Karinthy Frigyes Színjátszó Kör
18.30 óra. Marth P. Ildikó: A rátóti csikótojás (60’)
Rendező: Bosnyák Mária. Szereplők: Széleslátókörű Főbíró (Ödön) – Mester Csaba, Rátarti Kata – Cirok Anita, Albíró – Vermes János, El-Eljegyző Szelecske – Solymosi Adrienn, Túlcsavartész – Rab Sándor, Darabokban Okos – Tüski Balázs, Zsengénzseni – Pátrik Attila, Szunnyadólángész – Gulyás Péter, Paranormális Feminim – Molnár Ibolya, Púderka – Molnár Ibolya, Japáni Málé Jóska – Zubcsik Gábor, Derengő Tóni – Zubcsik Gábor, Hőhehajdú – Szőnyi Szabolcs, Orvos – Szőnyi Szabolcs, Csupaész Csőszmester – Cirok Nándor, Lehűltvelő Asszonyság – Stanojev Német Annamária, Bőhangú Menyecske – Pátrik Eszter, Betege Rebeka – Pátrik Eszter, Fülesné, született Süket, Julianna Marcsa – Mészáros Edit, Remegő Jolánka – Cirok Katalin, Kislány – Pátrik Aurélia, A rendező munkatársai: Jelmezkészítő – Mester Rózsa, Gulyás Magdolna. Súgó – Solymosi Magdolna. Díszletkészítő – Solymosi Ágoston, Tüski Zoltán, Cirok Nándor, Vásár Tibor. Ügyelő – Mester Béla. Plakátrajz – Stanojev Német Annamária.

Az előadásról: Mi is az a rátóti csikótojás? A szerző, Marth P. Ildikó szerint népi komédia, de filozófia is. Az egyórás mű a népi humor gyöngyszeme. Az igen jól ismert történet feldúsított és aktualizált változata politikai köntösben. A szerző az emberi esendőség körül kalandozik. Csodálatos történet bemutatása, hisz a mű kulcskérdése, ki költi ki a csikótojást, azaz a tököt. Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke szerint az a legjobb a darabban, hogy minden falu ráismerhet a saját hülyéire. Korhatár: Mindenkit szeretettel várunk!

Mesterházi Lajos: Pesti emberek (Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület)

15.30 óra. Mesterházi Lajos: Pesti emberek (150’)
Rendező: Krályevácski Eszter. Szereplők: Mónika – Bús Anikó, Sándor – Kónya Róbert, László – Magosi Lóránd, Béla – Horvát Tamás, Tamás – Oláh Tamás, Gyula – Zsámboki Zsolt, András – Raffai Zoltán, Deske – Muhi László, A férj – Ágoston Róbert, Rikkancs – Katona Gábor, Pirike – Nagyabonyi Orsolya, Tizedes, nyilas I., félszemű árus, fiatal apa – Karapándzsity Kristóf, Mama, cigányasszony – Raffai Ibolya, Tolcsi néni, fiatal anya, nép – Ábrahám Gréta, Titkárnő I., fiatal anya, felszolgáló, rab, nép – Szabó Nikoletta, Titkárnő II., feketéző, pincérnő, virágárus, nép – Bagi Anita, Ékszerész, rab, nép – Bicskei Kata, Utcagyerek – Nagy Karolina, Házmester, anya, idős nő, nép – Oláh Dóra, Őr, nyilas II., nép –Tóth Gábor, Kislány, pincérnő, rab, nép - Zsámboki Tímea, Titkárnő III., fiatal lány, rab, nép – Széll Réka, Fiatal lány, rab, nép – Antóci Dorottya, Festő, nép – Kanyó Fruzsina. A rendező munkatársai: Fény és hangtechnika – Krályevácski Róbert, Kiss Tamás.


Az előadásról: Létezik-e igaz barátság? Hihetünk-e abban, hogy a barát mindig biztos kőszikla, amire bátran támaszkodhatunk a bajban? És ha mégsem? Valóban törvényszerű, hogy aki magas beosztásba kerül, hatalommal bír, az elfelejti azokat, akikkel megosztotta fiatalságát, örömét, bánatát? Lehet-e embernek maradni, ha a világ embertelenné válik körülöttünk? Létezik-e igaz szerelem? Vagy képesek vagyunk azt félresöpörni, ha elveink, „nemes” célokba vetett hitünk úgy kívánja?

Noha Mesterházi Lajos egészen más céllal írta meg a darabot, a magyarkanizsai csoport mégis éppen ezen a drámán keresztül próbálja felvetni az ilyen és hasonló kérdéseket. Nyolc fiatal, nyolc „igaz barát” küzdelmét, vívódásait ismerheti meg a közönség a II. világháború idején és az azt követő években. De valóban csak róluk, csak azokról az időkről szól az előadás?

A csoport szándéka mindössze felvetni a kérdéseket, a nézőre bízzák, hogy megválaszolja azokat.

Korhatár: 14 éven aluliaknak nem ajánlott!

Baranyi Ferenc – Móricz Zsigmond – Hans Sachs – Zilahy Lajos: Vásári komédiások (Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület)

20 óra. Baranyi Ferenc – Móricz Zsigmond – Hans Sachs – Zilahy Lajos: Vásári komédiások (75’)
Rendező: Robotka István. Szereplők: Deák – Bán Andor, Szolga, csúnya asszony – Bajai Márta, Lócsiszár, dinnyecsősz – Nagy Tibor, Vargáné, gazdasszony – Majlát Szűcs Tünde, Varga, Máté Ferke – Fülöp Martin, Pap, gazda – Robotka István, Fruzsina, gazdáné – Robotka Angéla, Vince, kántor, gazda – Dognár János, Zsuzska, szép asszony – Stojisavljevic Vera, Kukoricacsősz – Hercegovác Tamás. Zene, technika – Vig Eduárd. Sugók – Zsigmond Ilona, Rásztovác Hajnalka

Az előadásról:
Komédia szünet nélkül. A Vásári komédiások több egyfelvonásos jelenetből áll össze, amelyek a néphagyományokból táplálkozó vidám rövid történetek. A deák – az egyik szereplő – a konferanszié, ő fogja kézen a nézőt és vezeti át egyik komikus helyzetből a másikba, így teremt megfelelő hangulatot, és készíti elő a színpadot a szereplőknek. Majd következnek a pikáns, mulatságos, verseken alapuló jelenetek, amelyek a régi időket idézik.

Arthur Freed – Nacio Herb Brown: Ének az esőben (Sturcz József Színjátszó Szakosztály)

16 óra. Arthur Freed – Nacio Herb Brown: Ének az esőben (120’)
Zenés-táncos musical. Szereplők: Don – Molnár Oszkár, Kathy – Dienes Blanka, Lina – Guzsvány Flóra, Dexter – Vörös Endre, Simpson – Péter János, Cosmo – Guzsvány Attila. További szereplők: Tót Erik, Tóth Kiss János, Molnár László, Mikó Norbert, Novics Judit, Novics Tibor, Hodovány Henrietta, Pudelka István, Buják Evelin. Táncosok: Búbos Vivien, Buják Anikó, Dobó Márta, Finta Leontína, Guzsvány Nikoletta, Koleszár Olga, Kurucz Adrianna, Szitás Anita, Szőke Kovács Réka. Zenei rendező – mgr. Dienes László. Tánc/koreográfus – Tót Zsaklina. Díszlet – Vujevity Anna, Vujevity Dejan. Hangtechnikus – Guzsvány Andor. Fénytechnikus – Pásti Zoltán, Dobó Dániel. Súgó – Molnár Dénes, Fridrik Gábor. Ügyelő – Guzsvány Éva. Rendező: Molnár József

Az előadásról:
A bácskertesi (kupuszinai) csoport hűen hagyományaihoz és mindenkori közönségéhez ismét táncot, zenét és dalt hoz a színpadra. Az Ének az esőben igazi musical, amelyben minden bizonnyal ki tudják bontakoztatni sok éves tapasztalatukat és érzékenységüket a zeneiség és a tánc irányában.
A musical hősei a némafilm sztárjai, akik sikert sikerre halmoznak, csakhogy közben feltalálják a hangos filmet. Itt már – úgy tűnik – nagyot fognak bukni... Ugyanis Linának, a filmcsillagnak borzasztóan kiábrándító hangja van. Szerencsére megjelenik Kathy, akinek viszont csodás az énekhangja. Don, a férfisztár bele is szeret Kathybe, Lina pedig féltékeny lesz. Musicalt forgatnak, melyben titkon Kathy szinkronizálja Linát. Meglesz-e a várt siker, Kathy sikere?

A filmről:
Az Ének az esőben (1952) az egyik legbájosabb zenés film, amit valaha vászonra vittek. Igazi klasszikus. Ki ne ismerné a képsort, amikor egy jókötésű férfi dalol és táncol egy szál esernyővel a rend ámuló őre előtt a zuhogó esőben? Ki ne emlékezne a fantasztikus amerikai filmszínész, táncművész és koreográfus, rendező Gene Kelly káprázatos alkotására, a zseniális koreográfiákra, a bravúros sztepptánc-jelenetekre, a remek humorra és a nagyszerű alakításokra. Ha mégis akadna ilyen, akkor sem nézheti rekeszizom-próbáló nevetés és elismerő csettintés nélkül ezt a kedves történetet. A hangosfilm lerántja a leplet a színészi tehetségtelenségről és előtérbe helyezi a kreativitást, az ének- és tánctudást, a prózai megszólalás hitelességét. Mindez számtalan bohózati szituációt eredményez, mire végre a szerelmesek itt is találkoznak és minden zsák megtalálja a maga foltját. A történet nemcsak a filmvásznon, de Thália szentélyében is sikert aratott.
Minden korosztály számára ajánljuk e felhőtlen színházi pillanatokat.

Tamási Áron: Énekes madár (József Attila Színtársulat)

20 óra. Tamási Áron: Énekes madár (80’)
Népi játék. Szereplők: Gondos Eszter – Szabó Ilona,, Gondos Regina – Kanalas Otília, Gondos Magdolna – Budai Beáta, Bakk Lukács – Budai József, Préda Máté – Király Sándor, Kömény Móka – Tóth Hunor, Kömény Ignácné – Kanalas Ilona, Pap – Molnár Zoltán, Dobos – Király Viktor. Technika – Tóth István, Budai Andrea, Baltásik Ernő. Rendező: Lepár Ferenc.

Az előadásról:
Az idősödő vénlány testvérpár, Gondos Eszter és Regina életéből az egyetlen, ami még hiányzik, hogy férjhez menjen. De sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, nem fűlik a foguk a testvérekhez, és emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. A vénleányok kishúga Gondos Magdó, akit szigorúan, tisztességben, de szeretet nélkül nevelnek, azonban rátalál az igaz szerelemre Kömény Móka személyében, aki egy csodálatos énekes madár tojásával ajándékozza meg a lányt. Az idős rokonokban felébred az irigység, a féltékenység mélységes kútja megnyílik, és ha már nem lehet övék a fiatalok boldogsága, hát a vesztükre törnek. A sok gonoszság csak úgy árad a képmutató, a jót mindenáron elpusztítani akarókból, persze mindezt erőteljesen karikírozva láthatjuk, hiszen afelől kétségünk sem lehet, hogy mindvégig egy meséről van szó.

A szerzőről:
Tamási Áron (1897. szeptember 20 – 1966. május 26.) Kossuth – díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. 1922-től jelentek meg novellái. 1923–25-ben az Amerikai Egyesült Államokban élt: alkalmi munkákat vállalt, majd banktisztviselő lett. 1926-tól újságíró Erdélyben, a kolozsvári Újság munkatársa. Kapcsolatban állt az Erdélyi Helikon, a Korunk íróival, valamint a népi írókkal. Leghíresebb műve, az „Ábel a rengetegben” című regénye 1932-ben jelent meg. Írásaiban gyakran ábrázolta a székelyek életét, stílusa a „tündéri realizmus”. Regények (Szűzmáriás királyfi, Jégtörő Mátyás, Bölcső és bagoly), elbeszélések (Ördögváltozás Csíkban) mellett színpadi műveket is írt. Az ötvenes években a mellőzött írók közé tartozott, de 1953-tól újra megjelenhettek írásai.
Az Énekes madár c. székely népi játék az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az édes évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek.

Smit Lilla: A gombosi resti (Arany János Magyar Művelődési Egyesület színjátszó csoportja)

15 óra. Smit Lilla: A gombosi resti (30’)
Zenés, táncos játék. Szereplők:, Pincérnő – Smit Lilla, Vándor – Bóka Valér, Énekesnő – Stepanovics Julianna, Úrihölgy – Nemes Kinga, Cigánylány – Gergely Valentina, Kofalány – Tamaskó Krisztina, Rózsaárus kislány – Hajnal Yvette, Úriember – Siklósi Gergely, Vasutas – Kreszics Borisz, Első számú paraszt – Muskovics Károly, Második számú paraszt – Hajnal Viktor, Utasok – Kámán Teréz,, Hajdú Katalin, Klenanc József. Hangtechnika – Kovács Terzics Melinda. Rendező: Hajnal Viktor és Andrasics Albert

Az előadásról:
A gombosiak egy igazi gombosi tollából igazi gombosi történeteket hoznak magukkal, amelyeket ráadásul még igazi gombosiak is adnak elő, méghozzá egy zenés-táncos játék formájában.
A gombosi resti zajos helyszíne adja meg az alaphangulatát annak a szerelmi történetnek, amelyet végigkövethetünk. A Pincérnő és a Vándor szerelmi vívódása az együtt vagy külön és a menni vagy maradni állandóan felvetődő problémakörét vázolja. A resti vendégei, a tánc, a zene vidám és mozgalmas hátteret adnak a rövid jelenetekben elmondott történetnek. Igazi vasárnapi matiné-előadás, amely kellően felrázhat egy hétfő délutánt.

Tóth Miklós: Kékfény (Soma Felnőtt Amatőr Társulat)

19.30 óra. Tóth Miklós: Kékfény (90’)
Vígjáték. Szereplők:, Marika – Szukola Szilvia, Szél Márton – Szabó László, Emma, a felesége – Pál Eszter, László, a fiuk – Kovács József, Ágota, Emma húga – Fehér Etelka, Lacai – Szukola Béla. Technika, zene – Szarka László. Sugó – Major István. Ügyelő – Erdélyi Róbert. Rendező: Tóth H. Vera

Az előadásról:
Világunkra jellemző, napjainkban gyakran előforduló, tanulságos élethelyzetet tár a nézőközönség elé a Kékfény című vígjáték, és mindezt sok helyzetkomikummal mutatja be. A röpke másfél órás előadás során az emberi hiszékenység és a kapzsiság kerül a fókuszba, miközben bekapcsolódhatunk egy család életébe, ahol éppen nem mindennapi események történnek. Mindez bőséges humorral fűszerezve.
A színtársulat saját bevallása szerint igen vidám hangulatban készítette el ezt a darabot abban a reményben, hogy a közönség jól fog szórakozni, hiszen a Soma mottója: „Szórakozni és szórakoztatni!”