A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Ismerjük fel az értéket!
VMMI krónika
2018. november 10.
A Magyar Nemzeti Tanács következő összetétele
a folytonosság elve mentén kezdi meg munkáját

Egy héttel ezelőtt a vajdasági magyar közösség tagjai harmadik alkalommal járulhattak az urnák elé, hogy közvetlen módon válasszák meg a Magyar Nemzeti Tanács következő összetételét. A magyarság számára felkínált két lista közül a választásokon a Magyar Összefogás aratott egyértelmű győzelmet, ami Hajnal Jenő listavezető szerint az elmúlt négy év munkájának a közvetlen eredménye. A Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével folytatott beszélgetés során szintén a választási eredményt jártuk körbe, de arra is kitértünk, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a közösség megfeledkezik értékelni azt, amit évtizedeken át építettek számára, valamint arra, mi a mindenkori magyar politikum feladata.
Múlt vasárnap, november 4-én, azok voksolhattak, akik előzőleg feliratkoztak a külön választói névjegyzékbe, hiszen az általános választójoggal ellenben, a kisebbségi választójogot a polgárok nem a törvény erejénél fogva nyerik el, hanem a feliratkozással teremtik meg annak alapfeltételét, hogy élhessenek törvényben szavatolt választójogukkal. Összesen 129 471 magyar polgár szerzett választójogot, s 36,54 százalékuk járult az urnák elé. A magyar nemzeti tanácsi választáson két jelöltlista mérettette meg magát, a Magyar Összefogás – listavezető mgr. Hajnal Jenő, a 2014-ben megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke – és a Magyar Mozgalom – Zsoldos Ferenc – listavezető Zsoldos Ferenc – jelöltlista. Előbbi 30 mandátumot szerzett a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban, míg a Magyar Mozgalom ötöt.
Hajnal Jenő számára nem fér kétség ahhoz, hogy a Magyar Összefogás eredménye az elmúlt négy év munkájának a folyománya, vagyis a vajdasági magyar közösség választójoggal rendelkező rétegének a többsége azért szavazott bizalmat a VMSZ által támogatott jelöltlistának és tömörülésnek, mert felismerte az utóbbi évek munkájának gyümölcsét.

ODAFIGYELÉS ÉS ÖSSZEKAPCSOLÁS

Mgr. Hajnal Jenő értékelése szerint az elmúlt négy év legfontosabb eredménye az, hogy, az MNT odafigyelt az emberekre, meghallgatta őket, tiszteletben tartotta különbözőségüket, és hogy olyan értékeket képviselt, érvényesített, amelyek összekötöttek, nem pedig elválasztottak. Nyilvánvalóan ebben benne van az elmúlt nyolc, sőt az elmúlt csaknem két évtized ideiglenes és hosszú távú nemzeti tanácsi munkája is, amely egyebek között az Ideiglenes MNT tevékenységével kezdődött, még 1999-ben, tette hozzá Hajnal Jenő a Magyar Szónak nyilatkozva. Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy értékelése szerint a közösség körében az MNT programrendszerének mely elemei élvezik a legnagyobb népszerűséget, Hajnal Jenő az oktatás rendszerszintű fejlesztését emelte ki. E folyamatnak a keretében a magyar kormány támogatásával az MNT óvodákat, általános és középiskolákat, tangazdaságokat és tankonyhákat, képzőközpontokat hozott létre, újított fel, korszerűsített, bővített és szerelt fel. – Folytattuk a vajdasági felsőoktatás anyanyelvűsítését. Ingyenes tanszercsomaggal, osztálykirándulások szervezésével, felkészítő- és szakképzésekkel, ösztöndíjjal, kollégiumi ellátással támogattunk szülőt, diákot és pedagógust. A magyar kormány támogatásának hála ezek közül leglátványosabb eredményeink: Újvidéken az Európa Kollégium építésének befejezése, Szabadkán a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ létrehozása és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara épületének teljes körű felújítása és berendezése, Nagybecskereken az egykori zárda megvásárlása és felújítása, Zomborban pedig a Magyar Polgári Kaszinó megújulása. De ide sorolnám a fejlesztőpedagógiai program és a Pető-módszer vajdasági népszerűsítését is. A kultúra területén úgyszintén voltak és maradtak nagyszabású vállalkozásaink, mindenekelőtt: a Tanyaszínház kavillói székhelyének felújítása és jubileumi turnéja, Topolya Község Múzeumának támogatása az önállósodás folyamatában, a Szabadkai Városi Könyvtár épületének felújítása, könyvtármúzeumi és új olvasószolgálati tereinek kialakítása és gépesítése, a Zentai Magyar Kamaraszínház új kamaraterme, valamint a bácsfeketehegyi Bányai János Emlékház kialakítása. Úgyszintén nemzeti jelentőségű programként anyaországi támogatással: ismét Szabadka főtéren áll a Szentháromság-szobor, újjászületett a szabadkai Zsinagóga, elkezdődött a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítása, tovább bővült és szépült a doroszlói Szentkút és kegyhely, felszentelésre került a zentai Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom, és hamarosan megkezdődik az aracsi Pusztatemplom teljes rekonstrukciója is. De a legnépesebb és legrangosabb nagyfesztiválokról, és a legszerényebb falunapokról sem feledkeztünk meg. Sikerült értéktárba gyűjteni félteni való kincseinket – nemzeti örökségünket is – taglalta az MNT eredményeit Hajnal Jenő, aki a tájékoztatás területén megvalósított programok lajstromából egyebek mellett a szabadkai Magyar Médiaházat emelte ki, rámutatván, hogy utóbbi rekordidő alatt felépült és helyt adott a Hét Nap szerkesztőségének és a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének is.
– Újvidéken napilapunk székháza és nyomdája újult meg, miközben a helyi médiára is sikerült odafigyelnünk, és több mint negyven év után megjelent egy új, a mai szerb nyelvet tükröző szerb–magyar szótár is. Fontos feladatunknak tartottuk azt is, hogy a magyar golgota sajkásvidéki emlékhelyeinek rendezésében közreműködők legyünk, hogy emlékkereszt készüljön az Európa Kollégium udvarán a Gulag-emlékév jegyében, és hogy a magyarittabéi Kossuth-szobor újraállítását is támogassuk – halhattuk Hajnal Jenőtől.
Legyen szó akármilyen győzelemről, vagy kitüntetésről, az mindig kötelez. Hajnal Jenő szavai szerint a november 4-ei választások eredménye alázatra és még nagyobb munkára kötelezi a Magyar Összefogás képviselőit, „az elmúlt négy év ugyanis azt bizonyította, hogy a céltalan panaszkodás helyett csak a tettnek és az együtt, közösen elvégzett munkának van értelme”. – Mindazokkal, akik itthon maradtak, abból, ami rendelkezésünkre áll, értékálló minőséget kell teremteni. Ilyen hozzáállással tudjuk ugyanis javunkra fordítani nemcsak az EU és az anyaország, hanem Szerbia: a köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok kínálta lehetőségeket, támogatásokat és pénzforrásokat is. Épp ezért csak egyetlen irányelvünk lehet: a közös értékeket tovább építeni, fejleszteni és mindenki számára elérhetővé tenni. Ezen az úton pedig segítőnk a megosztottság helyett csakis az együttműködés, az önös magánérdekek érvényesítése helyett pedig a közjó szolgálata, közös kisebbségi és nemzeti ügyeink erős és hatékony képviselete lehet. Olyan együttműködés, amely egymást erősítve egyszerre szeretné a délvidéki magyarság és teljes nemzetünk minden egyes tagjának a javát és felemelkedését segíteni – fogalmazott Hajnal Jenő, aki a választási részvétellel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva kiemelte: „Mi, akik jól ismerjük közösségünket, csak értékelni tudjuk, hogy ennyien döntöttek úgy, hogy részt vesznek a közvetlen nemzeti tanácsi választásokon. Hála és köszönet érte!”

NINCSEN ELITVÁLTÓ HANGULAT

A Köztársasági Választási Bizottság által kihirdetett eredmény teljes mértékben összhangban áll a még vasárnap késő este kialakult eredményképpel, emelte ki a lapunkkal folytatott beszélgetés kezdetén Pásztor István, a VMSZ elnöke, mondván, megismételné az eredményhirdető sajtótájékoztatón tett vasárnapi kijelentését, sikeresnek minősíti a harmadik alkalommal megtartott közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást. – Persze a vesztesek és a politikai elégedetlenkedők részéről lehet keresni a kákán a csomót és feltehetően meg is lehet találni, egyebek mellett a választási részvétellel kapcsolatban, ám ehhez csak annyit fűznék, hogy a mindenkori vesztesek retorikáját hallhatjuk ismét. Aki veszít, jogában áll keresni a negatívumokat. A választási részvételt illetően, azt gondolom, mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez nagy legyen. Az is tény, hogy folyamatosan dolgozni kell azon, hogy az emberek érzékeljék és értékeljék az MNT fontosságát. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Személyes benyomásom, hogy az emberek fejében összemosódnak a dolgok, illetve nem tudnak különbséget tenni a politikai érdekérvényesítés, a nemzeti tanács, a nemzetpolitika különböző szegmensei között, hanem mindezt egy elemként élik meg. Ez valahol érthető is, hiszen a választópolgárok közül – teljesen érthető módon – nem mindenki foglalkozik a politika ilyen jellegű kérdéseivel. Ami számomra következtetésként megfogalmazódott, az az, hogy nincs a vajdasági magyar közösségben úgynevezett elitváltó hangulat. A VMSZ által támogatott és vezetett Magyar Összefogás lista immár harmadik alkalommal szerezte meg a közösség masszív támogatását. Azt tapasztalom, hogy a vajdasági magyar közösségen belül a VMSZ elfogadottsága és a támogatottsága is egyaránt nagyon magas. Persze mindig voltak olyanok, akik valamilyen oknál fogva nem fogadták el ezt a politikai tömörülést, vagy a tömörülés mögött álló embereket, de arányait figyelembe véve ezek az emberek a közösség jelentős kisebbségét testesítik meg. Az a fontos, hogy nem fog semmiféle törés bekövetkezni az MNT alapállásának a vonatkozásában, hiszen ugyanaz a tömörülés irányítja majd, amelyik már két mandátumban is ezt tette. Ez a folytonosság és a kiszámíthatóság szempontjából is fontos, de amiatt is, hogy az ilyen jellegű folytonosságból felkészültség, rátermettség és elkötelezettség ered. Most azt várjuk, hogy miután az illetékes minisztérium elindítja a folyamatot, minél gyorsabban megalakulhasson a nemzeti tanács és folytatni lehessen a munkát, amely egy rövid időre szünetelni fog, hiszen most egy fajta hatalomszünet időszakába léptünk – taglalta Pásztor István.
Lapunk azon kérdésére, hogy indokoltnak tartaná-e az alacsony részvételi arány, illetve az azt okozó tényezőknek a megfelelő fórumokon történő elemzését, hiszen sok minden állhat, de bukhat is a közösség politikai érdeklődésének és aktivitásának a kifejezettségén, a VMSZ elnöke megjegyezte: nem szabad összemosni a választások különböző fajtáját és szintjét. Ha a nemzeti tanácsi választások részvételi arányát összehasonlítjuk a 2010-ben és 2014-ben megtartott választások alkalmával tapasztalttal, azt látjuk, az idei részvételi arány sem teszi indokolttá a szégyenkezést, hiszen a magyarság továbbra is a legaktívabb nemzeti közösségek egyike, emelte ki Pásztor István. – Ugyanakkor megállapításom nem relativizálja a felvetett kérdést, alátámasztja viszont azt, hogy az idén ugyanúgy nehéz volt létrehozni a megfelelő választási hangulatot, amelyiknek a társadalom csupán egy bizonyos szegmensét kell megmozgatnia, mint négy évvel ezelőtt. Más a helyzet, amikor országos, vagy helyi önkormányzati szinten tartanak választást, hiszen akkor sokkal erőteljesebb a társadalom egészének a felfűtöttsége. Mi persze kampányoltunk, de ha felülvizsgáljuk az általános, illetve az országos közhangulatot, vagy a nem magyar nyelvű média a nemzeti tanácsi választásokhoz való viszonyulását, azt kell megállapítanunk, elsősorban procedurális jellegű hírösszeállítások jelentek meg, de azok is csupán időről időre. Átütő választási hangulatot ebben az esetben és ilyen körülmények között borzalmasan nehéz létrehozni. Ez korábban sem sikerült és most sem, sőt, abban sem vagyok biztos, hogy ezt meg lehetne egyáltalán csinálni. Akkor, amikor általános választást tartanak az országban, több millió választópolgár megmozgatása van folyamatban, most viszont alig több mint 500 ezer polgáré volt. Ez hatalmas különbség. Azt is szeretném ismét aláhúzni, hogy a különböző területeken hatályos hatáskörökkel kapcsolatos félreértések is befolyásolták a részvételi arányt. Úgy tűnik, a hatáskörökkel kapcsolatos tényeket nem sikerült helyre rakni az emberek fejében. Az sem biztos, hogy ez annyira fontos, de olyan kérdésről van szó, amellyel mindenféleképpen foglalkozni kell. Ha már elemzünk, talán azt is kiemelném, hogy az emberek túlnyomó többsége látja és érzi mindazt, amit eredményként eddig sikerült elérni, viszont lassan kialakul bennük az a benyomás, hogy mindez magától értetődik és jár nekik. Ha pedig jár, akkor nincsen a dolognak tétje. Ezen folyamatosan dolgozni kell, mert ha az emberek számára nem fontos a nemzeti tanács, akkor mindaz, amit az utóbbi 25-30 évben a személyi elvű autonómia, illetve az autonómia minden egyéb formájával kapcsolatban gondoltunk, talán csak a politika számára fontos, ám az emberek számára nem. Ha pedig csupán a politika számára fontos, akkor valamin azért módosítani, vagy javítani kell. Szerintem ennek a mindenkori vajdasági magyar politikai közszereplők általános feladatának kellene lennie. Mindezzel összefüggésben nagyon rövidlátónak és borzasztóan betegesnek találom a választások bojkottjára való felszólítást. Nem mintha annyira nagy hatása lett volna, de nincs az a pártpolitikai érdek, vagy az a személyes sértődöttség, ami miatt ezt lenne szabad csinálni. Vannak dolgok, amelyekkel egyszerűen nem szabad a pártpolitikai tehetetlenséget igazolni – hangzott el a Pásztor Istvánnal folytatott beszélgetés során. – Pesevszki Evelyn (Magyar Szó, 2018. november 10.)