A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
December 18. – Kisebbségek világnapja
A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a kisebbségek napjává nyilvánította. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében ez a nap a vajdasági magyarság egyik jeles napja.
 
A kisebbségi jogok biztosítása

A világon mindenütt – legyen szó fejlődő vagy fejlett országról – problémát okoz egy-egy ország kisebbségi kérdéseinek a megoldása.

A Szovjetunió összeomlásával egy „új” Európa jött létre. A totalitárius államok mindenütt megszűntek, az európai demokráciák vezetői pedig üdvözölték a „nyugat-európai” értékek győzelmét keleten és most már délen, a Balkánon is. A nyugati értékrendbe vitathatatlanul beletartozik a kisebbségi problémák rendezése, hiszen enélkül nem lehet megteremteni a minden ízében stabil és békés államot.

Ebben az újonnan demokratizálódott régióban is elvárható a kormányzatoktól és a polgároktól egyaránt, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti különbözőségeket, és a tolerancia jegyében mindenütt biztosítsák a kisebbségi jogokat. Ez azonban nem könnyű, gondoljunk csak a régió erőszakkal teli és véres múltjára. A nemzeti identitás újbóli tudatosulása ezekben az országokban néha irredenta retorikával jár együtt. Az ebből eredő konfliktusok az állam és a kisebbségi csoportok közti kapcsolatok megromlásához vezetnek, sajnos nemcsak a határokon belül, hanem azokon átlépve is.
A kisebbségi jogok között említhetjük az anyanyelv használatát, az anyanyalvű oktatást, a saját kultúra megőrzésének lehetőségét, a szabad kapcsolattartást a kisebbséghez tartozókkal, illetve azt a jogot, hogy beleszólásuk legyen azoknak a döntéseknek a meghozatalába, amelyek őket is érintik.

Amíg nincs világos nemzetközi intézményi keret a kisebbségek jogainak érvényesítésére, addig azt az államoknak saját belső jogalkotásukban és kétoldalú szerződésekben kell biztosítaniuk. A kétoldalú szerződések rendszere gyakran használhatóbb a kisebbségek jogainak érvényesítése szempontjából, mint a minden államra kiterjedő vagy pedig a regionális egyezmények. A kétoldalú szerződésekben ugyanis jobban körülhatárolhatók az adott térségben fontos kisebbségi jogok, így konkrétabb megegyezések születhetnek.
 
Kisebbségben is egyenjogúan

A kisebbségek napján kerül átadásra a Kisebbségekért Díj, amelyet a kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.

Európa megosztottságának megszűnését és az átalakulás kezdetét követően az Európa Tanács két jogilag kötelező érvényű dokumentumot fogadott el a kisebbségben élő nemzetek megmaradása érdekében, ezek a Kisebbségvédelmi keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája – Nyelvi Charta. Ezt a két egyezményt az Európa Tanács legtöbb tagállama (köztük Szerbia is – a szerk. megj.) ratifikálta.

A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különböző országok területén beszélt kisebbségi nyelvek legnagyobb – nemzetközi súlyú – védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a művelődés, a gazdasági élet, a média területén, valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A jogszabály garantálja az anyanyelven történő oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelv-használati jogot az igazságszolgáltatásban, nemcsak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is, így a ratifikálási törvény értelmében az uniós tagországokban a magyar nyelv a Nyelvi Charta által biztosított legerősebb védelmet élvezi.
 
Tomek Viktor, Tóth László