A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!

Június – Szent Iván hava vagy Rák hava ~ Nyárelő hó
Jeles napok és szokások a magyar néphagyományban, világnapok

Mi virágzik júniusban? A margaréta, a bazsarózsa, a rózsa, a bodza, a fehér liliom, a tűzliliom, a buzogányvirág, a hárs. Júniusban gyűjtjük a fekete ürömfű levelét, a japánakác virágbimbóját, a kamilla virágát, a gyöngyvirág és a cserszömörce levelét.

Június 24-én van Keresztelő Szent János, népi elnevezései szerint: Nyári vagy Virágos Szent János napja. Nevezi azonban a nép ezt a napot Szent Iván napjának is, a régiek kalendáriumában erről a napról kapta a nevét az egész június hónap. Már ez a kettős névhasználat is arra vall, hogy a hagyománynak több rétegét le¬het gyanítani ezen a napon. S valóban: ez a nap a régiek kalen¬dáriumában az egész esztendőnek egyik legfontosabb jeles nap¬ja volt, kimondottan gazdag és szerteágazó hiedelmi háttérrel, szokás- és cselekményvilággal nemcsak a magyarságnál, hanem a szomszéd népeknél és Európában másutt is. A Szent Iván-¬napnak a magyar néprajzi és szakrális néprajzi irodalomban je¬lentős szerepe van; talán az egyik legjobban feldolgozott és megvilágított jeles napunk. Szent Iván napja tulajdonképpen a nyári napforduló nagy ünnepe, karakteréből következően szá¬mos kereszténység előtti, más (laza) megfogalmazás szerint: po¬gány elemmel, melyet az egyház – mivel megszüntetni vagy megakadályozni nem tudott – a maga módszereivel keresztény mezbe igyekezett öltöztetni. A kérdés egyik kutatója, a már többször idézett Róheim Géza a maga áttekintésében három alapvető rétegét, illetőleg funkcióját állapította meg ennek a napnak: elsősorban katartikus, tehát a megtisztulásban és a ba¬joktól való megszabadulásban megnyilvánuló szerepét; másod¬sorban a termékenységvarázslásban megnyilvánuló funkciót, s harmadsorban a mimetikus, tehát utánzó jelleget. Lássuk azon¬ban azokat a szokáscselekményeket, amelyekhez ezek az álta¬lánosító megállapítások kapcsolódnak. Keresztelő Szent János napján – erről számos leírás tanúskodik – a magyar nyelvterület számos részén hatalmas tüzeket gyújtottak a falu néhány he¬lyén, s a szokáscselekmények éppen ezekhez a magasan lobogó lángokhoz kötődtek. Régen minden hagyománytisztelő utcában külön tüzet gyújtottak. Általánosnak volt nevezhető a szokás, hogy a tűzre füveket, hulladékot is dobáltak, hogy a bűzös füst elűzze a gonoszokat, különösen pedig a boszorkányokat vagy magát az ördögöt a környékről. A tűz megtisztító ereje a tűzug¬rásban nyilvánult meg, a fiatalok ugyanis átugrották a tüzet, s ezzel mintegy jelképesen megtisztultak minden bajtól és bűntől. Egyes kutatók ezt a napot a párosodás ősi ünnepének tartják, ezért nem véletlen, hogy egyes helyeken a nagylányok a válasz¬tottjukkal együtt ugrották át a tüzet. Aki többször is átugrotta a tüzet, hitt abban, hogy a következő Szent Iván-napig semmi¬féle betegség nem érheti. A tűz elhamvadása után a bátrabbak mezítláb tapostak bele a zsarátnokba, hogy ne érje baj a lábukat a következő esztendőben. Néhol fáklyákat gyújtottak ezen a napon, és bejárták a határt, hogy baj ne érje a termést. Róheim Géza az ünnep katartikus jellege mellett utal termékenységva¬rázsló szerepére is: arra, hogy helyenként a szaporaság és a be¬tegségmegelőzés érdekében a jószágot is áthajtották a tűz marad¬ványain, s a fiatalság attól a gyakorlattól sem tartóztatta meg ma¬gát, amely ennek a napnak az ősi párzási időszak kalendáris rögzülését példázza. Ezért ostorozta az egyház gyakran Szent Iván napjának kicsapongó voltát, de ellene mit sem tehetett. Ekkor énekelték egyébként a tűz körül a hosszú Szent Iván-i éneket, amelynek kétségkívül párosító jellege volt, s a szöve¬gekben ma is kimutathatók az erotikus, illetőleg a szexualitásra vonatkozó célzások. A tűzbe almát szoktak dobni, helyenként szakajtószámra, s utána a sült almát elfogyasztották, mert az volt a hiedelem, hogy minden betegség ellen jó. Szent Iván (János) nevének említése is varázserejű volt. Ezt példázza az alábbi ráolvasó szöveg: »Tű fülibe, tüzes vasnyárs a seggibe, disznószar a zablája, kutyaszar az orrára, Szent János van ma.«” Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000, Forum Könyvkiadó, 59–60., 71–72. p.
 
Jeles napok és szokások a magyar néphagyományban

Június 8.
Szent Medárd püspök ünnepe

Közismert időjárásjósló nap: „Medárdus, ha tiszta, derült, a nyár már szinte sikerült. De ha akkor esik eső, negyven napig kell esernyő.” Medárd napjához fűződik ugyanis az az ősi népi megfigyelés, hogy ha ilyenkor esik az eső, akkor negyven napon át mindig esik. A legenda szerint Medárd püspök haragját egy vígan mulatozó társaság „rossz magaviselete” váltotta ki. Büntetésből negyvennapos esőért fohászkodott, ami el is mosta a pajkos gyülekezetet.

Június 24.
Keresztelő Szent János vagy Szent Iván napja

A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás és tűzugrás egyik jeles napja. A szokásos időjóslás szerint pedig: „Keresztelő János-nap esője nem áll meg csak negyednapon estére; e nap előtt, ha a kakukk megszólal, olcsón adják a gabonát bizonnyal.” Régen a legtöbb helyen Szent Iván napját tűzgyújtással ünnepelték. A Szent Iván tüze körül állók almát dobtak a parázsba, amelyet a gyermekeknek adtak, mert úgy tartották, hogy az így megsült alma elűzi a betegséget. Ugyancsak gyógyító erejűnek tartották a rutafát. Ezt az Ázsiából származó növényt Isten fájának is nevezték, s a középkorban a tisztaság jelképének tartották, gyógy- és fűszernövényként használták, s azt hitték róla, ha bedobják a Szent Iván-napi tűzbe, megvéd minden bajtól, rontástól.

Június 29.
Péter és Pál apostolok ünnepe

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon megszakad a búza töve, s kezdődhet az aratás.

 
Világnapok

Június 1.
Pedagógusnap

Magyarországon 1952-ben ünnepelték először.

Június 5.
Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban Ember és bioszféra címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája, amely ezt a napot világnappá nyilvánította.

Június 15.
Az apák napja

Az apák megünneplését a századelőn kezdeményezték az Egyesült Államokban. Magyarországon 1994-ben ünnepelték először.

Június 23.
Olimpiai nap

1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a Kongresszus az olimpiai játékok felújítására, amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. 1987 óta ünnepeljük.

Június 27.
A cukorbetegek világnapja

A diabétesz világnapot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szervezésében tartják. A világon először 1991-ben rendezték meg.

Június 30.
A keresztény vértanúk emléknapja

Az első keresztény vértanúk emléknapja. Krisztus után 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Néró császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította őket.