Történelem, Társadalomtörténet
Az első világháború a magyarság számára meghatározó jelentőségű „Nagy Háború”, amelynek a végkimenetele sorsdöntően meghatározta egész XX. századi történelmét, s következményei a mai napig hatnak. 661ezer fős emberveszteségével a korabeli Magyarország több katonát vesztett ebben a háborúban, mint a magyarság a korábbi történelme során vívott háborúiban együttvéve.
Az első világháború centenáriuma idején megtörtént a háborús veszteségek legismertebb katonai és polgári közigazgatási forrásainak a feldolgozása, az adatok 2020 óta már elektronikus adatbázisokban is elérhetők. Ezek létrehozásában a Magyar Nemzeti Levéltárnak is meghatározó szerepe volt és közzétételükre az általa működtetett Adatbázisok Online felületen is sor került. Ezek az adatbázisok azonban a korabeli eljárási gyakorlatok és források hiányosságai miatt korántsem teljesek, illetve a polgári halotti anyakönyvi adatok csak a mai Magyarország területére vonatkoznak.
Magyar és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű és példaértékű az a kutatómunka, amit a mai Magyarország határain túl Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa 1999 óta végez. Az elmúlt 22 év során megjelent hat kötetében az első világháborús veszteségkutatás módszertanát fokról fokra haladva dolgozta ki a Délvidék bácskai területe esetén.
A szerző új kötetében a háborús veszteségkutatás egy eddig teljesen ismeretlen forrástípusát, a római katolikus egyház által az újra házasságot kötni szándékozó özvegy kérésére lefolytatott holttányilvánítási eljárások dokumentumait vizsgálja. Az elcsatolt bácskai területek esetében a Kalocsai Érseki Szentszék volt illetékes ezek lefolytatásában és az ítéletek meghozatalában. A páratlan adatgazdagságot rejtő irategyüttest a Kalocsai Érseki Levéltár őrzi. A kötetből 84 bácskai településen élt összesen 1334 személy holttányilvánítási eljárását és adatait ismerhetjük meg. A különleges források segítségével az egyes személyek sorsán túl katonai alakulatok, események eddig ismeretlen történetei is feltárulnak előttünk, amelyekből a kötetben szintén ízelítőt kaphatunk.
A háborús veszteségkutatások folytatásához bevonható új forrástípus feltárása a Kárpát-medence egésze esetében is új és gazdag eredményeket hozhat, amit elektronikus adatbázisként is célszerű közzétenni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában a Délvidékiek a nagy háborúban sorozat 4. köteteként Zentán 2021-ben megjelent mű a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával látott napvilágot.
BEVEZETŐ Az 1950-es évek elején Kupuszina a színmagyar vajdasági falvak közé tartozott. A II. világháborút követő nehéz évek korszaka ez, a szocial...
Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely e...