A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
November 3. – Magyar tudomány napja
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg, a kormány 55/1997. (IV. 3.) számú rendelete alapján.

E dátum jelentőségét növeli az a tény is, hogy két évvel korábban, 1823. november 23-án kelt Temesváron Bolyai János az abszolút geometria megszületését bejelentő levele, amelyben közli apjával: „semmiből egy új, más világot teremtettem.”

A világ tudományos és műszaki eredményeihez magyar tudósok a legkülönfélébb tudományágakban járultak hozzá az elmúlt századok során.

A Magyar Tudományos Akadémia 1825. évi létrehozásakor még a természet- és alkalmazott tudományok elmaradottsága volt jellemző, kivételt jelentett a vízépítészet. A magyar vízmérnökök kiemelkedő helyet foglaltak el az 1848 előtti Magyarország életében. Egyik legnagyobb képviselője Vásárhelyi Pál (1795–1846), Széchenyi munkatársa, 1835-től az Akadémia tagja volt. A fizika első nagy magyar tudósát és feltalálóját, Jedlik Ányost (1800–1895) 1858-ban választották be az Akadémiába. Főműve a róla elnevezett dinamó.

A második nemzedék tagjai között találjuk Eötvös Loránd természettudóst, a műszaki tudományok két nemzetközi jelentőségű alkotóját, Bánki Donátot és Kandó Kálmánt.

A két világháború között nagy műszaki és természettudományi alkotók kortársaként került be az Akadémiára többek között Bartók Béla 1935-ben, Kodály Zoltán 1943-ban, Szekfű Gyula 1925-ben, majd 1945-től napjainkig számos neves tudós.

1901 óta évről évre kiosztják a Nobel-díjakat. Kivételt csak néhány háborús év jelentett. A XX. század magyar tudósai közül tizenketten vehették át eddig a Nobel-díjat, először 1905-ben kapta magyar tudós.

Magyar Nobel-díjasok:
  •  Lénárd Fülöp 1905, fizikai
  • Bárány Róbert 1914, orvosi
  • Zsigmondy Richard Adolf 1925, kémiai
  • Szent-Györgyi Albert 1937, orvosi
  • Hevesy György 1944, kémiai
  • Békésy György 1961, élettani
  • Wigner Jenő 1963, fizikai
  • Gábor Dénes 1971, fizikai
  • Polányi János 1986, kémiai
  • Wiesel Elie 1986, Nobel-békedíj
  • Harsányi János 1994, közgazdasági
  • Oláh György 1994, kémiai
  • Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9.) 2002, irodalmi – Stockholmban 2002. október 10-én Kertész Imre kapta meg első magyarként az irodalmi Nobel-díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.