A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Március – Tavaszelő – Böjtmás hava – Kos hava
Bod Péter írja: „Március Mars hava, a rómaiaknál legelső hó, Böjtmás nevet azért kapta, mert a húsvéti nagyböjtben második hónap.”

A régi kalendáriumokban Tavasz első hava néven is szerepel. A pásztorok – Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor szerint – kutyahizlaló márciusnak emlegetik. Egyébként március a tavaszi ünnepkör első hónapja.

E hónapban a Kos csillagkép uralkodik. Mindenki, ember, állat várja már a tavaszt. Már a halak is felvetik magukat a víz színére, hogy friss levegőt szippantsanak. Az emberek közti beszélgetés témája is egyre gyakrabban az időjárás. Mindenkinek elege van már a télből. Szívesebben hisznek a meteorológusoknak, akik már március 1-jére a tavasz beköszöntését jósolják. „Tél után tavasz lesz, felhő után földerül” – summázzák a baranyaiak. „Kikeletnek jele az, amikor idegen madarak jönnek, kiket télben nem láthattunk.”

A sok évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy márciusban az időjárás még nem állapodott meg. A baranyaiaknak van igazuk: a tavasz ravasz. Vojlovicán úgy vélik: „Fú és havaz, úgy lesz tavasz!” Márciusban még havazni is szokott. A márciusi hóról különböznek a vélemények. Egyesek szerint olyan, mint a zsír, termékenyít. Mások viszont azt vallják, hogy „a márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon, mert ár[64]talmas a veteményeknek”. A fiatal lányok mindenütt egyetértenek abban, hogy a márciusi hóban való mosdás megszépíti őket, mert: „A márciusi hó csodát tesz.” Ha hulló hópihéket látnak, szaladnak is ki a mágikus cselekmény elvégzésére, hisz: „A márciusi hó szépít.” A beteg szemre is kiváló gyógyír, de a beteg csirkéken is segít.

A márciusi eső, köd nem kívánatos, csak bosszúságot okoz. „A márciusi eső méreg.” „Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.”

A horgosiak szerint, ha valamelyik napon köd száll a tájra, a rákövetkező századik napon jég veri el a határt. Azt is mondják: „Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben. Valamennyi harmat e hóban, annyi hóharmat (dér) lesz húsvét után, annyi köd Kisasszony havában.” Mindenütt azt tartják, ha dörög és nagy vihar kerekedik, sok vihar lesz egész esztendőben. Szlavóniában a hínárt vizsgálják a víz tetején, mert ha a hínár ellepi a vizet márciusban, akkor az év esős lesz.

Annál kedvesebb a szép, napos, derült idő, „még a hóttakat is főtámassza”. A száraz március bő gabonatermést és sok bort jövendöl. De vigyázni is kell, mert a baranyaiak szerint: „Tavaszbúza ravaszbúza!” „Ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek.” „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves” – állítja a csízió.

A böjti szelek haszonnal is meg kárral is járnak. Szárítják a nedves, sáros földet, de megbontják a háztetőket.

A földművesek számára a március valóban már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, „bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak ott, ahol még szőnek és fonnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méneket, a jószágokat is kihajtják a legelőre, ha még létezik legelő, és még legeltet a csordás, kondás.
Az egészségre vonatkozó jó tanács nem maradhat el a csízióból:

„Márciusban vagyon bőv nedvesség testben,
Diétát tarts te is italban s ételben!”