A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Szerb székesegyház a Tabánban
VMMI krónika
2018. november 10.
A Szerb székesegyház a Tabánban – Az eltűnt Rácváros nyomában elnevezésű kiállítás visszaemlékezés arra, hogy egykoron létezett egy szerb város Budán – mondta Dragana Milošević tartományi művelődési titkár a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A tárlatot csütörtökön ebben az intézményben nyitották meg ünnepi keretek között, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma az újvidéki Matica srpska Képtár, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum és a budapesti Szerb Intézet együttműködésével szervezték meg. A megnyitórendezvényen Dragana Milošević titkár elmondta azt is, hogy nagy jelentősége van a kiállításnak, és megköszönte az Országos Széchényi Könyvtárnak, valamint a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumnak a támogatást és az együttműködést. – Óriási munkáról van szó, amelyet az újvidéki Matica srpska Képtárának restaurátorai végeztek 2017-ben, amikor is retusálták a kiállítás magját képező ikonosztáz festményeit. Ezeket az ikonokat a híres, 19. század eleji szerb festő, Arsenije Teodorović készítette. Az eltűnt Rácváros nyomában elnevezés egyidejűleg fájdalmas és reménykeltő is. Azért fájdalmas, mert az idő folyamán olyan dolgok is eltűnnek, amelyekről egykor azt gondolták, hogy szilárdak, erősek. Másrészt, reménykeltő is, mert bátoríthat bennünket az a tény, hogy emlékezetünkben tovább élnek. Addig, amíg nem feledjük el őket, léteznek, és emlékezetünket megosztjuk a jövő nemzedékeivel is – magyarázta a tartományi titkár. A megnyitón felszólalt még dr. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója, dr. Tijana Palkovljević Bugarski, a Matica srpska igazgatónője és Pera Lastić, a budapesti Szerb Intézet igazgatója is.
A magyar kormány részéről a résztvevőket köszöntötte Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint Szalay-Bobrovniczky Alexandra budapesti főpolgármester-helyettes. A megnyitón jelen volt még Lukijan Pantelić budai püspök is, az ünnepélyes rendezvényen fellépett az Orfelin kamaraegyüttes. A kiállítás a budai szerb székesegyház egykori helyétől kiindulva, időben visszafelé haladva mutatja be a székesegyház és környezete történetét, az épületnek a tabáni szerb közösség életében, illetve a budai városképben betöltött szerepét.
Budán már a török hódoltság ideje alatt is tekintélyes számú és súlyú, szerb etnikumú, illetve ortodox vallású közösség élt. A török kiűzését követően folyamatos volt a lakosság beáramlása a szabad királyi város státuszát visszanyert Pestre és Budára. Németek, magyarok, görögök és délszlávok egyaránt érkeztek – olvasható a Budapesti Történeti Múzeum honlapján. A Buda felszabadításáért folyó harcok alatt jelentős károkat szenvedett a Tabán is, melynek területét 1686 után nagyobbrészt az Oszmán Birodalom balkáni területéről érkezett, délszláv lakosság népesítette be, akiket a német és magyar források rácoknak neveztek. Jobbára ortodoxok voltak, de egy részük a katolikus vallást követte. A két közösség már a kezdet kezdetén a település tekintetében is elkülönült egymástól. A katolikusok közvetlenül a Duna mellett és a Vár alatt, a mai Szent Katalin plébániatemplom körül telepedtek meg, az ortodox népesség az Ördögárok mindkét partját, valamint a Gellért- és Naphegy közötti területet, illetve a Gellért-hegy északi oldalát foglalta el. A két közösség egyaránt a saját temploma körüli telektömbben helyezte el intézményeit, a városházát, az iskolát, és eleinte ott kapott helyet a temetőjük is. (hgy) (Magyar Szó, 2018. november 10.)