A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Sárguló parcellák a vajdasági földeken
2020. február 19., 11:26
Az ősz és a tél specifikus időjárása új kihívások elé állítja a növénytermesztőket. A vajdasági földeken sárguló és zöldellő őszi vetésű parcellák váltakoznak. A sárguló általában az árpa, míg a búza általában valamivel zöldebb. A sárgulást a gombabetegségek és a tápanyaghiány önálló, illetve esetenként együttes hatásával magyarázzák. Barcsik Márta növényvédő szakember elmondta, egészen rendhagyó időjárás jellemzi az idei telünket. A szintén specifikus, hosszú és meleg ősznek köszönhetően már a tél beállta előtt megjelentek olyan gombabetegségek az árpákon, mint amilyen a lisztharmat vagy a hálós levélfoltosság. Amikor tehát most a megsárgult árpaparcellákról beszélünk, akkor általában több okra vezethető vissza a sárgulás. Sok esetben kombinált fertőzésről lehet beszélni, de van, ahol egyszerűen csak a tápanyaghiány okozza a sárgulást. Az árpák ugyanis a hosszú meleg ősz és az enyhe tél folyamán a kívántnál is erőteljesebben és gyorsabban fejlődtek és felhasználták a talaj felső rétegében rendelkezésre álló tápanyagot, ami önmagában is sárgulást okozhat. A szakember szerint azonban szárba szökkenés előtt nem ajánlatos vegyszeresen védekezni, a fejtrágyázást pedig fontos jól időzíteni és nem árt a talajelemzést sem elvégeztetni előtte. A műveletet egyébként a legtöbb gazdálkodó már meg is kezdte a napokban.

A szakember az ősszel elvetett búza jelenlegi állapotára is kitért. Elmondta, hogy mivel az árpánál később vetették, valamivel jobb állapotban van, általában szépen zöldellnek a parcellák, ami főleg az a sárguló árpavetés mellett kontrasztos. A specifikus időjárás miatt azonban a búza esetében sem ritka a lisztharmat, illetve rozsdával fertőzött parcellák is vannak. Barcsik Márta elmondta, hogy az általa és kollégái által vizsgált parcellák esetében 20 százalékos gyakoriságról lehet beszélni. Azt is megfigyelték, hogy az arra egyébként is érzékeny fajták fertőződtek meg. A kabócák megjelenése is aggodalomra adhat okot. A rovarok a növények szívogatásukkal nem okoznak ugyan komolyabb kárt, viszont vírusfertőzéseket terjesztenek. Azt is hozzátette, hogy az általuk begyűjtött és vizsgálatra elküldött rovarok vírussal fertőzöttek voltak. Ez még nem jelenti azt, hogy valamennyi kabóca vírusvektorként viselkedik, de megfigyelték, hogy a gabonák vírusos megbetegedésének trendje az utóbbi években erősödő tendenciát mutat. A topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat növényvédő szakembere elmondta, vidékünkön a kalászos gabonákat két, gyakori vírus fertőzheti meg, az árpa sárga törpülés vírusa és a búza törpülés vírusa. E két kórokozó tünetei nagyon hasonlóak. Az árpa sárga törpülés vírusát kalászosokon élő levéltetvek, míg a búza törpülés vírusát különböző kabócafajok viszik át egyik növényről a másikra. – Tóth Péter

(Vajdaság MA, 2020. február 18.)