A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Küldetés
VMMI krónika
2018. október 3.
Arany és Petőfi barátságának két éve

Színvonalas előadásban lehetett része a tornyosi könyvtárba ellátogató közönségnek hétfőn este. A versvándorként elhíresült Tóth Péter Lóránt és Kálló Béla szabadkai színművész Szabadságharc címmel két híres költőnk, Arany János és Petőfi Sándor személyét keltette életre egy órában. Maga az előadás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, történelmi hőseit, a helyszíneket e két jeles költőnkön keresztül, a kor szellemiségét megidézve jelenítette meg. Igyekeztek rámutatni azokra az értékekre, amik a ma emberének is szólnak, és láttatni azokat a forradalmi erőket, amik annó Petőfiéket is hajtották. – Két nagyszerű költőnek a barátságát dolgoztuk fel kétéves időintervallumban. Próbáltuk őket mint embereket megmutatni. Szándékosan nem verseket akartunk mondani, hanem Brestyánszki Boros Rozália, a Népszínház dramaturgja írta a szöveget. Tulajdonképpen készített egy dokumentarista drámát. Ami nagyon érdekes, az az, hogy nagyon korhű, nincs fikció benne, tehát vagy a levelezésekből, vagy a visszaemlékezésekből ránk maradt írásokból állt össze a darab. Fontos, hogy a szabadságharc idén meg jövőre 170 éves, így azt gondoltuk, érdemes hangsúlyt fektetni ezekre az eseményekre, csak valahogy más köntösben – mondta Tóth Péter Lóránt, aki Petőfi Sándort személyesítette meg az előadás során. Elmondása szerint előadótársát a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület táborában ismerte meg, amely ismeretség kezdetben segítség volt, később közös munkává alakult.
Mint a művészek kiemelték: fontos, hogy a hétköznapjainkban is legyünk Petőfik, akik vállalják azt az identitást, azt a magyarságtudatot, ami mindig, minden körülmények között bennünk van. Sok eset van, amikor le kell tenni a voksunkat valami mellett, amikor választanunk kell. Elmondásuk szerint ez a november 4. is egy ilyen alkalom, amikor eldönthetjük, hogy azokra az értékekre akarunk-e szavazni, amik fontosak.
Előadásuk bemutatója a VM4K-ban volt május 31-én, azóta megjárták Nyugat-Bácska több települését, voltak Dél-Bánátban, most Közép- és Észak-Bácskában lépnek fel, ezeket az előadásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Tanács támogatja. Mindezek mellett tervben van december folyamán egy erdélyi út is, de szeretnék előadásukat kiszélesíteni az egész Kárpát-medencére, főleg, hogy látják a közönség nyitottságát és lelkesedését. – Vidéken úgy várnak bennünket, mint egy falat kenyeret. Ott nem jár a színház, nincsen gyakran kimondott magyar szó, így azt gondolom, hogy azokra az emberekre igenis gondot kell viselni, akik kis településen élnek. Megérdemlik. Ők valahol most a végvárakat védik, és valóban, a szó legszorosabb értelmében küldetést végeznek, szorosabb értelemben, mint mi a városokban. Nekünk könnyebb a dolgunk, nagy településeken kényelmesebb a helyzet. Ott jelen van a kényeskedés, már megválogatják, hogy színház vagy koncert, vagy otthon maradás. Természetesen városokban is kell játszani, de falvakban ez küldetés – mondta Kálló Béla szabadkai színművész, aki Arany Jánost kelti életre az előadásban.
Az érdeklődő közönség sorában volt Kovács Elvira, VMSZ alelnöke, illetve Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány igazgatója is. Mellettük a helyi közösség elnöke, Kis Bicskei Árpád is elmondta, mekkora öröm volt számukra, hogy könyvtárukban ilyen színvonalas előadásban lehetett részük, és bíznak benne, hogy következő előadásukkal is meglátogatják Tornyost. – Szabó Nóra (Magyar Szó, 2018. október 3.)