A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Orbán Viktor: 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé
VMMI krónika
2018. november 15.
Nyolcadszor ülésezett a Magyar Diaszpóra Tanács Budapesten

„Az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén Budapesten. A miniszterelnök hangsúlyozta, azt szeretné, ha 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozna, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni, és megállna az országban elkezdődött népesedési hanyatlás. Emellett a 2030-ig elérendő célok között említette a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését, Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését és az ország energiafüggetlenségének megvalósítását. „Több lépésben meg kell szüntetni az orosz energiától való egyoldalú függést, el kell érni, hogy Magyarországnak legyen belső kapacitása és többcsatornás hozzáférése országhatáron kívüli energia-erőforrásokhoz is. Ebből a szempontból a paksi atomerőmű-beruházás a magyar szuverenitás lényegéhez tartózó beruházás” – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor célként jelölte meg továbbá a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását. Nemzetközi viszonylatban Orbán Viktor elmondta, arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Szólt a szomszédos országokkal való együttműködésről is, rámutatva: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, amelynek az alapja a bizalom. Az Ukrajnával való kapcsolatról elmondta: „Nekünk jogaink, lehetőségeink vannak, elvárjuk Ukrajnától, hogy velünk szövetséges, baráti viszonyt folytasson, ne sanyargassa, ne szorongassa és ne üldözze azokat a magyarokat, akik ma Ukrajna állampolgárai. Adja meg, ami nekik jár, és használja ki a lehetőséget, hogy Magyarország készen áll Kárpátalja és az azon túli térségek fejlesztésében részt venni, és hozzájárulni Ukrajna stabilizálódásához és felemelkedéséhez”– fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök beszédét követően, az ülésen tartott sajtótájékoztatón Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén. A kormányfő helyettese beszélt a szavazást érintő változásokról is. Elmondása szerint elegendő idő lesz arra, hogy az érintettek a tavaszi EP-választásra regisztrálni tudjanak, és így nem lehet gond a részvétellel sem. „Az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok – köztük a diaszpóra magyarsága – az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is” – mondta, majd hozzátette: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit. Kitért a kárpátaljai helyzetre is. Nincs hova hátrálni e téren – jelentette ki. Rámutatott: nem tudnak mást tenni, mint hogy uniós és NATO színtéren blokkolnak mindent, amíg a jogsértések nem szűnnek meg, és világgá kiáltják azokat a jogsértéseket és jogtiprásokat, amelyek Ukrajnában érik a magyarságot. „Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot” – mondta.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól megtudtuk: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából. „A nemzeti kormány a nemzet elválaszthatatlan részének tartotta és tartja a külhoni magyarságot. Ennek jegyében 2010-ben megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s azokat a szimbolikus jogszabályokat, amelynek köszönhetően ma nemzetpolitikáról beszélhetünk” – mondta az államtitkár. A tervezett zárónyilatkozatból kiemelte a kárpátaljai magyarsággal vállalt szolidaritást, és azt, hogy a Külhoni magyarság díjat ezentúl Kallós Zoltánról neveznék el. – Ternovácz Fanni (Vajdaság MA, 2018. november 15.)