A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Énekelt Versek XX. Zentai Fesztiválja
A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye
2015. május 14–17., Zenta
Énekelt Versek XX. Zentai Fesztiválja
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Kosztolányi Dezső születése százharmincadik évfordulójának a jegyében, a Zentai Önkormányzat közreműködésével 2015. május 14-e és 17-e között megrendezi az Énekelt Versek XX. Zentai Fesztiválját, amelynek idei díszvendége Kontra Ferenc Márai Sándor- és József Attila-díjas író, költő.

A szervezők ezúttal is bemutatkozási lehetőséget kínálnak mindazoknak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A versenyen való részvétel feltétele, hogy a benevezők műsorán három megzenésített vers szerepeljen; ezek közül az egyik Kontra Ferenc Vászon takarja című költeménye legyen. A legjobbak meghívást kapnak a versenyre, amelyet 2015. május 15-én 18 órától a zentai Művelődési Házban a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendezünk meg.

A verseny fődíjai
1. díj: 12 000 dinár; 2. díj: 10 000 dinár; 3. díj: 8000 dinár.

A zsűri tagjai: Kontra Ferenc író, költő, a fesztivál díszvendége (Újvidék), Radványi Balázs énekes-zenész, a Kaláka együttes tagja, a zsűri elnöke (Budapest), Skorutyák Veronika zenei szerkesztő (Újvidék), Szögi Csaba író, költő (Zenta) és Verebes Ernő zeneszerző-költő (Zenta).

Jelentkezni 2015. április 24-éig online lehet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján (http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=evfform&id=9455), ahol a felhívás, a versszöveg és a jelentkezési űrlap is megtalálható. A három versenydal is itt tölthető fel mp3-as formátumban. Bővebb információ a Zentai Művelődési Házban (+381-24/812-603 – V. Boros Gabriella), a Zentai Városi Könyvtárban (+381-63/569-247 – Baráth Hajnal Anna) és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben (+381-24/816-790 – Nádi Karolina) kapható.


Röviden az Énekelt Versek Zentai Fesztiváljáról

Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja a vajdasági magyarság egyik legnépszerűbb, főleg fiatalok részvételére számító nagyrendezvénye, amely a zentai Zyntharew együttes és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ kezdeményezésére jött létre 1995-ben a budapesti Kaláka együttes nagyfokú szakmai támogatásával. Jellegét tekintve művészeti és szórakoztató, hiszen amellett hogy művészi értékeket hordoz, célja a közönség szórakoztatása, mégpedig a lírai élmények elmélyítésével. Funkcionális szempont szerint többfunkciós (egyrészt irodalmi, másrészt zenei, de néhány évben fontos szerepet kapott benne a képzőművészet is versillusztrációk közvetítésével). Nemzetközi-nemzeti rendezvény, amelynek versenyprogramjára a vajdaságiakon kívül az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, muravidéki, drávaszögi és magyarországi csoportok, illetve szólisták benevezését is várjuk. A három-négynapos rendezvény zentai (verseny- és gyermekprogram, gálaműsor, zenés áhítat) és vajdasági helyszíneinek programjait (a külföldi fellépők tájolása évente négy-öt helyszínen) átlagban másfél ezer néző tekinti meg.

Mivel a fiatalokat, szórakozásukat a zene nagymértékben jellemzi és neveli, a fesztivál elsődleges célja lírai és zenei anyanyelvük erősítése és fejlesztése, valamint az a szándék, hogy minél több fiatal figyelmét felkeltse az igényes és értékes vajdasági magyar kortárs költészet és dallamanyag iránt. A versenyprogramban való részvétel feltétele ugyanis, hogy a versenyzők műsorán legalább három megzenésített vers szerepeljen. Ezek közül az egyik mindig a szervezők által megadott költő verse.

Így az elmúlt évek során a fellépők a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom legkiválóbb kortárs, illetve klasszikus költőinek verseit zenésíthették meg: 1995-ben Fehér Ferenc Zentai hajnal, 1996-ban Tóth Ferenc Naphívogató, 1997-ben Koncz István Vereség, 1998-ban Petőfi Sándor egyik, szabadon választott költeménye, az 1999-ben meghirdetett, de elmaradt fesztivál verse Tari István Kiadó a keresztút, 2000-ben Böndör Pál Széthullás és Weöres Sándor Ének a határtalanról, 2001-ben Beszédes István Háló, 2002-ben Papp József Mit szeret a luftballon?, 2003-ban Cs. Simon István Fehér árnyékú madár, 2004-ben Tari István Szorongó fehérségben, 2005-ben egy József Attila-vers és Jung Károly Könnyű szél, dallam, 2006-ban Sinkovits Péter Szótagolt alázatkereső, 2007-ben Szűgyi Zoltán vajdasági születésű, ma Budapesten élő költő A magad helyén, 2008-ban Verebes Ernő zentai költő-zeneszerző Folyók fölött, 2009-ben Fenyvesi Ottó topolyai születésű, ma Veszprémben élő költő Maximum rock & roll, 2010-ben Tolnai Ottó Ne gyere vissza, 2011-ben Orcsik Roland óbecsei születésű, Faludy- és Sinkó Ervin-díjas költő Ropog a hó, 2012-ben Csík Mónika Kilátó-díjas költő Térhatárok vagy Bújócska, 2013-ban pedig Harkai Vass Éva Szirmai Károly és Híd irodalmi díjas költő Ha voltam is, 2014-ben Terék Anna Sinkó-díjas költő sziverivers című költeménye volt.

A fesztivál minden évben valamilyen évfordulóhoz is kapcsolódik: 1997-ben például a zentai csata háromszázadik, 1998-ban Petőfi Sándor születésének százhetvenötödik, 2000-ben a magyar államalapítás ezredik, 2005-ben József Attila születésének századik, 2006-ban Zenta város szabad királyi városi rangja elnyerésének ötszázadik, 2007-ben Hunyadi Mátyás trónra lépésének ötszázötvenedik, 2009-ben Kazinczy Ferenc születésének kétszázötvenedik, 2010-ben Erkel Ferenc születésének kétszázadik, 2011-ben Liszt Ferenc születésének ugyancsak kétszázadik, 2013-ban Weöres Sándor születésének századik, 2014-ben Sziveri János költő születése hatvanadik, 2015-ben pedig Kosztolányi Dezső születése százharmincadik évfordulójához.

A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénye.


A kötelező vers 2015-ben

 
Kontra Ferenc: Vászon takarja

meg akartuk óvni minden bajtól
hatalmas, barna vászonnal leterítettük
úgy hagytuk alatta utcáinkat, szobáinkat
amilyennek álmodtuk, ahogy éltünk

messziről figyeljük a felületét
hogyan változnak az ismerős hajlatok
észlelünk-e mozgást a hegy lábánál
vagy a füstóriás mindent eltapos

ha színét sem látjuk többé a környéken
óvatosan emeljük meg a vászon szélét
kíváncsian lessük, ki lett szőleink gazdája

lehet, hogy tévedünk, vásznunk sincsen
csak szárnyunk feszül egy kihalt
szárnyasokról szóló gyűjteményben

*

azon a napon frissen mosott ruhák
lógnak az udvaron, törülközők és lepedők
egy régi sláger szól a kitárt ablakon
és hófehérek lesznek az égen a felhők

azon a napon sokan leszünk az utcán
mint egy tükörben, visszatükröződik a délelőtt
amikor köszönés nélkül mentünk, bízva csak
hogy most mi leszünk az érkezők

akkor letett kötényét most újra felveszi
anyánk a kapuban mintha időtlen idők óta
várna, csak várna, csak várna

mintha tudná, mennyire éhesek leszünk
túrós tésztát főz paradicsomlevessel
azon a napon, amikor hazamegyünk

*

lőj rám, ha ettől az igazad kiderül
megvédem magamtól magamat
ingem vásznán a vérem átüt
mert nincs szó a szavak ellen

lőj rám, lehet a nyelvünk ugyanaz
ha ez harctér, nincs törvény
tiéd az ország, a fegyver, a hatalom
nem fáj, lehull rólam a kötés

lőj rám, mert voltam
eleget voltam
janicsár

lőj rám, mert holnap
nem is lesz holnap
a világ

Kontra Ferenc Márai Sándor- és József Attila-díjas író, költő 1958-ban született. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott. 1987-től az újvidéki Új Symposion irodalmi folyóirat szerkesztője. 1991-től a Magyar Szó című napilap munkatársa, 2001-től a lap Kilátó című heti irodalmi mellékletének a szerkesztője.

Tizenkilenc kötetet publikált, melyek között versek, elbeszélések, regények szerepelnek. A Horvátország magyar irodalma – a kezdetektől napjainkig című irodalomtörténete egyetemi tankönyv. 2008-ban a Lipcsei Könyvvásár díszvendége volt, 2011-ben pedig a wrocławi prózafesztiválon szerepelt. Munkáit német, angol, lengyel, román, horvát, francia, bolgár és szerb nyelvre is lefordították.

Tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek és a Magyar Írószövetség választmányának. Részletes bibliográfiája hivatalos honlapján olvasható: www.KontraFerenc.com


Letölthető dokumentumok